Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

116 1476. szám. Ezek szerint Rumánia feleslege volt az 1913. évben: búzában . 1291 mii. q. rozsban 055 » » árpában . . . . . . . . 4'52 » » zabban 2-32 » » tengeriben 12-00 » » Önként értbctő, hogy az itt közölt számok a jövő tekintetében csak igen általános képot nyújthatnak. Egyrészt ugyanis a háború következtében az egyes termelési ágakban mutatkozó eltolódások, másrészt a békeszerződések kapcsán beálló területi változások következtében a helyzet most olyan, hogy a termésfeleslegek pontosabb kiszámítása nem lehetséges. A hajózási megállapodáshoz. A hajózási megállapodásban foglalt rendelkezések egyik csoportja, nevezetesen az, amely a hajózási vállalatoknak és alkalmazottaiknak, továbbá a hajóknak és a hajón szállított árúknak kölcsönösen egyenlő elbánásban való részesítésére vonatkozik (1. cikk), csak átmeneti jelentőségű, mert csupán arra az időre szól, amig az ugyanezen elveken felépülő új Dunahajózási Akta életbe nem lépett. Nagy jelentősége van a megállapodásnak annyiból, hogy Rumánia eddig következetesen elfoglalt eltérő álláspontjának megváltoztatásával a 2. cikkben kötelezettséget vállalt, hogy a rendes személy- vagy árúforgalmat lebonyolító magyar, német és osztrák belbajózási vállalatok részére a rumaniai folyami állomásokon — amennyiben ezt a közforgalmi igények megengedik — alkalmas partrészeket fog harminc évre abból a célból bérbeadni, hogy ezek a vállalatok forgalmi szükségleteikhez képest állomáshelyeket, raktárakat, rakodóberendezóseket, javítóműhelyeket, szénállomásokat és ezen berendezésekkel kapcsolatos vágányberendezéseket létesíthessenek (2. cikk G) pont), E partrészek kijelölése iránt a békeszerződés megerősítése után mennél előbb helyszíni tárgyalást kell tartani, amelyen a magyar, a német és az osztrák kormány megbízottai is részt fognak venni (2. cikk D) pont). Viszont Rumánia javára kimondja a megállapodás (2. cikk B) pont), hogy a német, az osztrák és a magyar Dunaszakaszokon, ahol a partok nincsenek az állam tulajdonában, az illető kormányok nem fognak akadályt támasztani az ellen, hogy a rumaniai hajózási vállalatok partrószeket bérbe vegyenek. Ama tengeri hajózási vállalatok javára, amelyek rendes járatokat tartanak fenn, Rumánia szintén elvállalta azt a kötelezettséget, hogy kikötőiben e vállalatok számára lehetőség szerint állandó kikötési helyeket ós megfelelő raktárakat fog kijelölni (2. cikk E) pont). A hajózási megállapodásnak minket érdeklő rendelkezéseiből még említósreméltó, hogy azok a berendezések, amelyeket a rumaniai dunai állomásokon a kikötői üzem tökéletesítése céljából Ausztria-Magyarország a háború alatt létesített, a költségek megtérítése ellenében Rumániának adatnak át (2. cikk G) pont). Budapest, 1918. évi július hó 17, napján. Wekerle Sándor s. &., ÍM. kir. miniszterelnök.