Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.
Irományszámok - 1910-1471. Törvényjavaslat a szénadóról
1471. szám. 89 törvényerőre emelkedése esetében reánk nézve még kedvezőtlenebbé váló helyzetet előnyünkre megváltoztathassuk, amire annál is inkább törekednünk kell, mert általában, de különösen a jelen körülmények között nagy súlyt kell helyeznünk arra, hogy a belföldi fogyasztás után- fizetett adó az államkincstárnak biztosíttassék és mindenképen meggátoltassák, hogy a fent kimutatott igen tekintélyes összeget évente Németországnak, illetőleg Ausztriának kifizessük. A fent előadottak kényszerítő hatása alatt, valamint arra való tekintettel, hogy a hadiállapot folytán az államkincstárral szemben támasztott követelmények a közvetett adóztatás terén is új jövedelmi források megnyitására kényszerítenek, a szénadó behozatala elől immár továbbra nem zárkózhatunk el. A kormány tehát indíttatva érezte magát arra, hogy a szén megadóztatására vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtson be, amelynek — a fentiekben vázolt helyzet kellő megváltoztathatása, azaz a német birodalmi kormánnyal ós az osztrák kormánnyal megfelelő megállapodások létesíthetése érdekében — lényeges rendelkezései tekintetében a német törvény és az osztrák törvényjavaslat rendelkezéseihez kellett simulnia, figyelemmel mindazonáltal a hazai viszonyokra ós a hazai szénbányák, valamint általában a hazai ipar versenyképességének feltétlen megóvására. — Különösen az adó mérvét és időbeli hatályát illetőleg mutatkozott szükségesnek a német törvényhez és az ahhoz ugyancsak szorosan simuló osztrák törvényjavaslathoz való alkalmazkodás. Erre való tekintettel a törvényjavaslat a szónadó mérvét, azonosan a német törvény és az osztrák törvényjavaslat vonatkozó rendelkezésével, 20°/o-ában állapítja meg annak az értéknek, amellyel a szén az adókötelezettség beálltának időpontjában bír. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szénnek a fogyasztó által eddig fizetett ára az adó folytán 20°/o-kal fog emelkedni, mert az adó a szénnek helyt bánya értett ára után 20°/o, míg a közbenső kereskedői hasznot, valamint a felmerülő többi költségeket az adó egyáltalán nem érinti. Eszerint tehát az adóteher a közvetlen fogyasztó által fizetendő ár után számítva 20°/o-nál sokkal csekélyebb, aminek megvilágításai' eb a> következők szolgáljanak. A porosz szén 1918. évi áprilisi ára, helyt bánya 100 kg.-kint 4 K 80 f-re tehető; az 1918. évi márciusi székesfőváiosi hivatalos árszabás szerint a porosz szénnek a közvetlen fogyasztás céljaira megállapított ára, a székesfőváros balpartjára nézve, ólomzáros zsákokban, lakásba szállítva 100 kg.-kint 15 K 43 f volt; az adó a 4 K*80 f bányaár után 20°/o, azaz 96 f, vagyis a fogyasztó által fizetett 15 K 43 f-es árnak csupán 6'23°/o-a. — A székesfővárosban leginkább elterjedt hazai szénfajták 1918. évi áprilisi áia helyt bánya •— darabos szén után számítva — 5 K 50 f — 6 K volt, ezeknek a szénfajtáknak a közvetlen fogyasztás céljaira a fentemlített árszabás szerint megállapított ára, ugyancsak a székesfőváros balpartjára nézve ós szintén ólomzáros zsákokban, lakásba szállítva, 12 K 04 f —- 12K 26 f volt. Az adó az említett bányaárak után 1 K 10 f — 1 K 20 f, vagyis a fogyasztó által fizetett árnak 92—10°/o-a. Elengedhetetlenül szükséges lesz ar.onban, hogy e tekintetben a fogyasztók érdekei megfelelően megvódessenek, amely irányban a szükséges intézkedések meg fognak tétetni. A törvény hatálya a törvényjavaslat szerint 1920. évi július hó 31-éig tehát ugyanaddig terjed, ameddig a német szénadótörvény hatálya, megjegyezvén, hogy ugyanilyen rendelkezést az osztrák törvényjavaslat is tartalmaz. . \-' . . Képvh. iromány. 1910-1915. LXíII. kiket, 12
