Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-1470. Törvényjavaslat a magyar földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavítási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889:XXX. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról

1470. szám. 79 nék, a kormányhatóságnak módjában van az illető társulatot az 1805: XXIII. t.-c. 124. §-a értelmében ministeri biztos kirendelésével kötelességének tel­Cesítésére szorítani. A fentiekre való tekintettel kívánja módosítani a javaslat az 1889: XXX. t.-c. 17. §-ának ötödik bekezdésében foglalt fent ismertetett rendelkezést, míg a javaslat második szakasza részletesebben szabályozza az 1589: XXX. t.-c. alapján felvett kölcsönök évjáradóki részleteinek az egyenesadók mód­jára való behajtása iránti kérelem előterjesztése körül követendő eljárást. A javaslat 3. §-ának indokolására a következőket terjesztem elő: Az 1889 : XXX. t.-c. 2. §-a a hitelképességnek azt a határát, ameddig a magyar földhitelintézet egy-egy vízrendezési társulatnak kölcsönt rendsze­rint engedélyezhet, a társulati ártér kataszteri tiszta jövedelmének tizenkét­szeresében állapítja meg. E rendelkezéssel szemben e törvény 33. és 34. szakaszai azt tartalmazzák, hogy az 1885 : XXIII. t.-c. hatálya alá tartozó talajjavítási munkálatok költségeinek fedezésére a törvényben tárgyalt köl­csönben az e célra alakult társulatok is részesíthetők, a hitelképességnek azt a határát azonban, ameddig a magyar földhitelintézet ily talajjavítási köl­csönt engedélyezhet, az egész telekkönyvi jószágtest kataszteri tiszta jöve­delmének már csak hatszorosában állapítja meg. Amint az előadottakból kitűnik, a törvény élesen megkülönbözteti a vízrendező társulatokat a talaj javítási munkálatokra alakult társulatoktól. A gyakorlatban azonban ez a különbség nincs meg ily élesen, mert a tulajdon­kópeni talajjavítás (alagcsövezós, sankolás, öntözés) keretei között csak igen kevés vízitársulat marad meg s a legtöbb e kereteket meghaladólag lényegé­ben vízrendezési munkálatot (patakszabályozást, lecsapolást, belvízlevezetést) is teljesít. Ezek a munkálatok azonos természetűek azokkal, amelyeket a vízren­dező társulat elnevezéssel illetett társulatok végeznek. Nincs ok tehát arra, hogy az azonos természetű munkát teljesítő társu­latok között a hitelképesség határára ós a kölcsön egyéb feltóteleire nézve megkülönböztetés tétessék. A javaslat e szakaszának célja az, hogy az indo­kolatlan megkülönböztetést megszüntesse és lehetővé teg} 7 e azt, hogy min­den olyan társulat, amely a szorosan vett talajjavítás keretén kívül eső vízimunkálatot, nevezetesen patakszabályozást, belvízlevezetést vagy más lecsapolást teljesít ós pedig akár önállóan, akár a szorosabb értelmű talaj­javítási munkálatokkal kapcsolatban: részesülhessen abban az elbánásban, amelyet az 1889 : XXX. t.-c. 2. §-a a vízrendező társulatokra megállapított. A 4. §. a törvény végrehajtása iránt intézkedik. „^-SN •-"'••• ' ^'-: :-< :-iA\ Budapest, 1918. évi július hó 17-én. . A. V Popovics Sándor s-k­in, kir. pénzügyminisür.

Next

/
Thumbnails
Contents