Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-1462. Törvényjavaslat a m. kir. állami rendőrség szervezéséről

14G2. szám. 47 ugyanazon idő alatt mással töltötték be, végül akik a kinevezést nem fogad­ják el. Mindezeket a város köteles, nyugdíj szabályzata értelmében, ellátásban részesíteni, feltéve hogy más közigazgatási feladatokra nem alkalmazza őket. Ezek a rendelkezések szükségképeni következményei annak, hogy az állami rendőrség személyzetét a rátermettség szempontjából szigorúan meg kell válogatni, és hogy abból a gyönge képzettségű, a megbízhatatlan, vagy erkölcsi kifogás alá eső egyéneket ki kell küszöbölni. A városi rendőrségi alkalmazottak szolgálati viszonyából következik továbbá, hogy az állami rendőrséghez át nem vett egyénekről a város kö­teles gondoskodni, tehát azokat vagy más közigazgatási feladatokra alkal­mazza, vagy— ha ezt nom teszi vagy nem teheti — őket a város terhére vonja szabályszerű elbánás (nyugdíj, nyugbér, végkielégítés, elbocsátás) alá. A javaslat szerino a rendelkezési állapot tartama bat hónapnál nem lehet hosszabb. Ezt a legfeljebb 6 hónapi időt tehát a javaslat a szolgálat időbe teltétlenül beszámítam' rendeli. A javaslat 47. i;-a az 1893 : IV. t.-c. 10. §-ának ama rendelkezésével áll összhangban, amely szerint állami tisztviselőnek (alkalmazottnak) illet­ményét, a fegyelmi büntetés esetét kivéve, nem lehet leszállítani. Ez, vala­mint az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezések tehát fennálló jogszabályaink­nak teljesen megtelelnek. A 47. §-nak az a rendelkezése végül, amely az állami rendőrség lét­számába kinevezett alkalmazottnak jogviszonyát a rárosi nyugdíjalappal szemben tisztázza, összhangban áll a nyugdíj viszonosságról szóló 1907 :LIX. t.-cikknek és a városok fejlesztéséről szóló 1912:LVIU. t.-c 19 §-á ak ren­delkezéseivel. , •—-v. A 48. §-hoz. \« 7.> : $s/ A városi (községi) rendőrség államosításával az a város (község), ahol az államosítás megtörténik, a mellett, hogy megfelelőbb rendőrséghez jut, az eddig arra fordított tetemes költségektől is mentesülni fog. Azzal a nagy anyagi előnnyel szemben tehát, amely ebből a városra (községre) hárul, szóra sem érdemes csekély áldozat, hogy a javaslat szerinr. azok az épületek és ingóságok, amelyeket a város (község) az állami rend­őrség működésének megkezdése idején a rendőrség céljaira használt, az állam­kincstárra szállnak át. A javaslat szerint a váro3 (község) a saját épületeit ingyenes használatul köteles átengedni. — a bérben birt épületekre vonatko­zólag pedig a bérleti szerződóst köteles az államkincstárra átruházni; — a rendőrség céljaira szolgáló ingóságok végül (bútorok, irodai felszerelések, lőszerkészletek stb.) az államkincstár korlátlan tulajdonaivá válnak. A város (község) ama saját ingatlanainak karbantartásáról, amelyeket az állatni rendőrség ingyenesen fog használni, a használat tartama alatt az államkincstár fog gondoskodni. A bérben birt ingatlanok karbantartására nézve a bérleti szerződések rendelkezései irányadók. Ha az állami rendőrség a városi (községi) épületnek, vagy a bérben bírt épületnek csak egy részét foglalja el, az államkincstár — természetsze­rűleg — a karbantartás költségeiről is csak a használt részek arán} ; ában lesz köteles gondoskodni.

Next

/
Thumbnails
Contents