Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-1462. Törvényjavaslat a m. kir. állami rendőrség szervezéséről

1462. szám. 45 •egyidöben megszűnik az a segélyezés is, amelyet ezidőszerint az állam — az 1912 : LVIII. t.-c. 1. §-a alapján — a városoknak a városi rendőrségek fejlesztése címén juttat, és amely összesen évi 4,000.000 koronára rug. A városoknak ezidőszerinti rendőrségi költségei — Budapest székesfőváros kivételével — évi 12,065.749 Kt képvisel (1. 1. mellékletet), amelyhez az állam évi 4,000.000 korona segéllyel járul. Eszerint az az összeg, amelynek viselése alól a városok mentesülni fognak, évenkint 8,065.749 koronára rug. Ezenfelül mentesülni fog Budapest székesfővái os és a rendőrségének működési körébe bevont hat község évenkint 859.458 korona, és Fiume városa és kerülete évi 280.000 K hozzájárulástól (1. a 3. mellékletet). Mindezeket számbavóve — a m. kir. állami rendőrség szervezése az államkincstárra évi 24,561.477 korona költséget, az elmaradó 1,139.458 korona hozzájárulás összegével együtt évi 25,700.935 korona költséget jelent, amoly összegből, ha leütjük a városok részére ezidőszerint juttatott évi 4,000.000 korona államsegélyt, valamint a m. kir. határrendőrség költségeire szolgáló költségvetési fedezetet: 2,631.457 koronát, mindössze 6,631.457 koronát, a m. kir. állami rendőrség szervezésének teljes megvalósításával járó költségek óvi 19,069.478 koronával fogják megterhelni az államkincstárt (1. az 1. mellékletet). Minthogy azonban a javaslat 49. §-a a törvény fokozatos hatálybaléptetésére jogosítja fel a belügyminisztert, ami már csak a szükséges emberanyag hiánya miatt sem volna másként megvalósítható, — ha az életbeléptetés öt óv alatt történik, ez által az államkincstár terhe ezen a címen évenkint mintegy 4—4 millió koronával fog növekedni. Az egyes városoknak a rendőrségi költségektől való mentestülósét az állami rendőrségnek az illető városban megtörtént szervezését követő költségvetési évtől kezdve állapítja meg a javaslat, és ugyanettől az időponttól szünteti meg az illető városnak az állami segélyben való részesülését, amely rendelkezések már csak az elszámolási nehézségek kiküszöbölése céljából sem szólhatnának másként. Az a rendelkezése e javaslatnak, hogy a városoknak a rendőrségi költségek viselése alól való mentesülése a budapesti, valamint a fiumei m. kir. állami rendőrségek költségeihez hozzájáruló városokra ós községekre is kiterjeszttessék, az egyenlő elbánás elvének a követelménye. Budapest székesfőváros ezidőszerint évenkint 800.000 korona, Újpest r. t. város 4.258 korona, Rákospalota 3.200 korona, Erzsóbetfalva 20.000 korona, Kispest és Pestszentlőrinc községek együtt 12.000 korona, Csepel község 20.000 korona, Fiume városa ós kerülete pedig 280.000 korona, összesen 1,139.458 korona évi átalányösszeggel járul a m. kir. állami rendőrség költségeihez. Ezeket az összegeket Budapest székesfővárosra nézve az 1908 : XLVIII. t.-c. 9. §-a, Kispestre, Pestszentlőrincre és Erzsóbetfalvára nézve az 1912 : LX. t.-c. 8. §-a, Újpestre, Rákospalotára és Csepelre nézve pedig az 1889 : XLVI. t.-c. 7. §-ában, illetőleg az 1916 : XXXVIII. t.-c. 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter állapította meg Mindezekre nézve a javaslat a költségviselési teher alól való mentesülés kezdő időpontjául a törvény kihirdetését követő állami költségvetési óv kezdetét jelöli meg, amely rendelkezés összhangban áll azzal, amelyet a javaslat a többi városra nézve megállapít.