Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-1462. Törvényjavaslat a m. kir. állami rendőrség szervezéséről

1462. szám. W A törvényhozás ezzel az intézkedésével már a béke idején megállapította a mai rendőrség átszervezésének és országszerte egyöntetűvé tételének szükségét. Ezt a szükségességet csak fokozzák és sürgősségét emelik az időközben bekövetkezett események. Az állami és társadalmi életben egyaránt bekövetkezett nagy megrázkódtatások, a gazdasági téren mutatkozó nagy eltolódások, a társadalmi osztálj'ok vagyoni, hatalmi és érvényesülési viszonyaiban tapasztalható nagy változások egyaránt közrehatnak abban az irányban, hogy a háború lezajlása után, ós a hadicélok érdekében elrendelt szabadságkorlátozások megszűntével, az államhatalomra fokozott feladatok fognak várni a végből, hogy az állami életnek rendes mederbe terelése, a harctérről hazakerülő elemeknek a polgári élethivatásokhoz való visszatérése, a béke < lső idejében a gazdasági élet minden ágában mutatkozó nehézségek legyőzése, és általában a rendes életmódjából kizökkentett lakosságnak régi ós új élethivatásokba való beilleszkedése és elhelyezkedése zivaró' körülmények és súrlódások nélkül, lehetőleg gyorsan és simán menjen végbe. Ebben a tekintetben a legfontosabb és legnehezebb feladat a rendőrségre yár. Nagy jelentőségű tehát, hogy ez a rendőrség hivatásának magaslatán álljon, hogy a iogos érdekeket hatályosan megvédeni, a jogosulatlanokat erélyesen téken tartani, a közszabadságot megóvni, a hatalmi túlkapásokra irányuló törekvéseket pedig meggátolni tudja. És hogy mindezt azzal a körültekintéssel, biztos jogérzéssel és eréllyel végezze, ami a jogrend . állandóságába és megingathatatlanságába vetett hit megerősödésének feltétele. Ez teszi szükségessé és immár elodázhatatlanná, hogy emez elsőrendű állami érdekek biztosítása \ égett a rendőrség újjászerveztessék, amint azt már az 1912-: LVIII. t.-c. az akkori kormánynak kötelességévé tette. Ezt a célt a kormány akként törekszik megvalósítani, — hogy ezidőszerint csak a városokban és csak kivételesen egyes községekben is állami rendőrséget kíván szervezni, és mind a rendőrhatóság gyakorlását, mind a rendőri szolgálat ellátását arra kívánja bízni. Az állami rendőrség hatáskörét akként kívánja a kormány megállapítani, hogy a közbiztonsági rendészet összes feladatai,* tehát mind az államrendészeti, mind a közrendészeti feladatok kivétel nélkül az állami rendőrség hatósági jogkörébe kerüljenek, — ellenben az igazgatási rendészet intézése túlnyomó részben továbbra is a közigazgatási hatóságoknak legyen a feladata, ezek közül csak azokat véve ki, amelyeket valamely jogszabály az állami érdekek fontossága, avagy a személy- vagy vagyonbiztonság szempontjából a közigazgatási hatóságok jogköréből kiemel és az állami rendőrség hatáskörébe utal. A rendészeti hatáskörnek ily kettéosztása, amely az önkormányzati jogoknak érvényesülését addig a határig biztosítja, ameddig azt az állami érdekek megengedik, hasonló módon van megvalósítva a Budapest székes- ' fővárosi és a fiumei m. kir. államrendőrség működése területén is. Ez a rendelkezés tebát jogrendszerünknek teljesen megfelel, de feltaláljuk azt egyes külföldi államokban is. Ehhez képest az az alapelv, amelyen a javaslat rendszere felépül, nem új sem nálunk, sem a külföldön. Megemlítem még, hogy a javaslat a m. kir. államrendőrségnek tervbe vett szervezésével, az általános közigazgatás retormjának semminő irányban nem praejudikál és annak éppen azért nem vág eléje, mert az állami rend4»