Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-CCCXLIV. Törvényjavaslat a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadi nyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról, valamint egynémely adónem után fizetendő hadipótlékról

132 CCCXLIV. szám. tandó. Az új adókivetéssel egyidejűleg a helytelenül kivetett megfelelő adó is törlendő. A jelen szakasz b) pontja alapján nincs helye új adókivetésnek, amikor olyan jövedelemről van szó, mely önkezelt földbirtoknak már megadóztatott jövedelméből, — továbbá a saját (haszonélvezett) házban birt lakásnak már megadóztatott haszonértekéből, — végre az adóköteles fél által folytatott valamely haszonhajtó foglalkozásnak már megadóztatott jövedelméből származik, akkor sem, ha a jogerős adóztatás során megállapított ez a jövedelem a valóságnál kisebb is. 24. §. Azok az összegek, amelyeket a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az 1916. évre ós a következő évekre kivetett hadi nyereségadó címén tényleg befizettek vagy tartalékoltak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának kivetése szempontjából az adóköteles jövedelemből levonhatók. Ennek a levonásnak a hadi nyereségadó kivetése szempontjából nincs helye. Ha az utólagos befizetés a tartalékolt összegnél nagyobb vagy kisebb, a különbözetre nézve a jelen törvény 14. §-ának rendelkezései nyernek alkalmazást. 25. §. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának és hadi nyereségadójának megállapításánál, a kizárólag hadijótókonysági célokra igazoltan adott önkéntes adományok (ajándékok), mint adómentes összegek az adóköteles jövedelemből levonandók. Az adót azonban ezen adómentes és az egyébként adóköteles jövedelem együttes összege alapján kell megállapítani, de abból csakis az egyébként adóköteles jövedelemre eső rész írható elő. 26. §. Az 1916. évi XXXIV. t.-c. 5. §-a a következőkkel egészíttetik ki: Azoknál, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál, amelyek 1917. január elseje után a részvény- vagy üzletrésztőkét felemelték, a felemelést követő három adóéven át az alkalmazandó adókulcs akként állapítandó meg, hogy az új részvények vagy üzletrészek ellenében befizetett vagy a vállalat saját tőkéjét nem képező vagyonelemekből a tökefelemelésre való befizetés címén a részvényesek vagy üzletrészesek javára elszámolt összegek a vállalat saját tőkéjéből, az új részvények, vagy üzletrészek 6°/o-a pedig az üzleti nyereségből levonandó. Az ennek megtörténte után mutatkozó évi üzleti nyereségre kell azt az adókulcsot alkalmazni, mely az újonnan kibocsátott részvények (üzletrészek) fejében befizetett, vagy elszámolt összeg levonása után maradó saját tőkének megfelel. A nyereségnek az a része, amely az újonnan kibocsátott részvények (üzletrészek) fejében befizetett vagy elszámolt összegnek 6°/o-ára esik, az 1916. évi XXXIV. t.-c. 5. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelőleg külön 10, illetőleg 12°/o-os adókulcs szerint adóztatandó meg.