Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.
Irományszámok - 1910-CCCXLIV. Törvényjavaslat a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadi nyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról, valamint egynémely adónem után fizetendő hadipótlékról
.GCCXLlV. szám. ; . .127 3. Abban az esetben, amikor a fél az erdőt oly módon értékesítette, hogy csak az abban elszórtan vágásra érett fát adta el, míg ugyanazon területen* a fiatalabb fák eladás tárgyát nem képezték, akkor a holdankónti jövedelem kiszámítása mellőzendő ós csupán azt a különbözetet kell megállapítani, mely az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi években eladott / famennyiség köbméterenkénti ára és az ugyanolyan minőségű fa 1913. évi köbméterenkénti ára között mutatkozik. Ennek a különbözetnek az 1917. hadi, illetőleg az ezt követő hadi évek mindegyikében eladott famennyiséggel történt szorzata adja az adóalapul veendő jövedelmet. 4. Abban az esetben, ha a fakihasználás, illetőleg a faeladás az alapul vett békeévben nagyobb jövedelmet igazol, mint az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek valamelyikében, az erdőgazdaság jövedelme a maga egészében, még pedig , a) a békeóvi jövedelem az adózónak ugyanazon évi egyéb jövedelméhez, — b) az illető hadiévi jövedelem pedig aa adózónak ugyanazon évi egyéb jövedelméhez számítandó. 5. Ha az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek valamelyikében adóköteles jövedelem kizárólag erdő faállományának értékesítéséből származik, akkor ez a jövedelem — eltérőleg a jelen szakasz V. 3. pontjában foglalt rendelkezésektől — akkor is hadi nyereségadó alá esik, ha az e fajta jövedelem az 1913. évben, illetve az 1911—13. évi átlagban 10.000 Knál kisebb is volt. 6. Ha a hadi évek valamelyikében a fakihasználás bár okszerű, de oly mérvű, hogy a szóbanforgó erdő faállományának ily mérvű értékesítéséből befolyt összeg már nem jövedelemnek, hanem a vagyon értékesítésének tekintendő, az így befolyt összegnek a törvényszerű levonások után mutatkozó maradványából csak az a rósz vehető a hadi nyereségadó megállapításának alapjául, amely a rendes vágásterületre eső jövedelemnek felel meg, s amely a befolyt és a törvényszerű levonások után mutatkozó összeg 10°/o-ánál kisebb nem lehet. . —Rendes évi vágásterületnek szálerdőben az erdőbirtok 1 /ioo-ad, sarj- és középerdőben Vso-ad része tekintendő. Ha kétely merül fel a tekintetben, hogy a fenti rendelkezések alkalmazásának van-e helye, erre nézve az Országos Erdészeti Egyesület, illetve Horvát-Szlavonországokban a pénzügyminister által a bánnal egyetértőleg kijelölt szakközeg szakvéleménye kérendő ki. Azok a felek, akiknek az 1914 — 1916. években volt a fentieknek megfelelő fakihasználása, a terhükre az 1914—1916. évekre kivetett hadi nyereségadónak a jelen rendelkezések alapján való megfelelő helyesbítését kérhetik. A helyesbítés iránti kórelem legkésőbb 1918. év végóig- nyújtandó be annál a pénzügyigazgatóságnál, amelynek területén a kivetett hadi nyereségadó elő lett írva. VII. Ha az 1912. évi LIII. t.-c. 22. §-ának az 1916. évi XXVI. törvénycikkel érvényben tartott eseteiben a jövedelemadó szempontjából pótkivetésnek van helye, egyúttal — amennyiben a törvényes feltételek beállanak — a hadi nyereségadó is mindenkor megállapítandó. VIII. Vallomást mindenki tartozik adni, akinek adóköteles jövedelme az 1917. hadi üzleti évben, illetőleg az ezt követő hadi évek valamelyikében a 13.000 Kt meghaladta. '.'•"" i.
