Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-CCCXLIV. Törvényjavaslat a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadi nyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról, valamint egynémely adónem után fizetendő hadipótlékról

124 CCCXLIV. szám. A hadi nyereségadó alá tartozó természetes és jogi személyek megadóztatásánál az alábbi rendelkezéseknek megfelelőleg kell eljárni: I. A hadi nyereségadó alapját az a jövedelemtöbblet alkotja, amellyel a hadi években (10. §.) az egy-egy évi adóköteles jövedelem az 1913. békeévi adóköteles jövedelmet, vagy az adóköteles fél választása szerint az 1911., 1912. és 1913. békeévekben elért adóköteles jövedelmeknek átlagát meghaladja. Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomásban kifejezendő kívánságára a legutolsó normális óv jövedelme veendő a jövedelemtöbblet megállapításának alapjául. A normális óv úgy az 1911 — 1913. átlagévek bármelyike, mint az ezen éveket megelőzőleg bezárólag 1906. évig bármelyik esztendő .lehet. II. Az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi évek-mindegyikében, valamint a békeévek mindegyikében az adóköteles jövedelmet a jelen szakaszban foglalt rendelkezések figyelembevételével alkotja : 1. természetes személyeknél, illetőleg az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a esetében a közös háztartás fejénél az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 1., 2., 3. ós 4. pontjaiban, illetőleg 3. §-ában említett jövedelem; 2. jogi személyeknél az 1909. évi X. t.-c. 1. g-ának 7. ós 8. pontjában, valamint a jelen törvény 1. §-ában említett jövedelem. III. Nincs adókivetésnek helye abban az esetben, ha a félnek 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi összjövedelme 10.000 K-t meg nem halad, vagy ha meg is halad, de a jövedelemtöbblet 3000 K-nál nem nagyobb. Összjövedelem alatt a félnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes összege értendő. Az összjövedelemhez azonban nem számít: a) országgyűlési képviselőknél az 1918. évi III. t.-c. 2. §-a szerint járó háborús pótlék; b) közszolgálatban levőknél a háborús segély, — továbbá az 1909. évi X. t.-c. 22. §-ának harmadik bekezdésében említett terhelt járandóság; c) magánszolgálatban levőknél az 1909. évi X. t.-c. 22. §-ának első és második bekezdése szerint adómentes szolgálati illetmény, illetőleg annak adóalapul nem vehető része; d) az 1881. évi LIII. t.-c. 2. §-a szerint a mozgósított egyéneknél a folyósított hadfelszerelési járulók. IV. Az 1917. hadi évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi adóköteles jövedelem megállapításánál a következők tartandók szem előtt: — 1. Az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem — hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik — rendszerint azzal az összeggel veendő számba, amellyel az a jövedelemadónak az 1918. évre, illetőleg az ezt követő évekre szóló kivetésénél meg lett állapítva. Ha azonban a jövedelemadónak az 1918. évre, illetőleg az ezt követő évekre szóló kivetésénél a jövedelemadó az 1916. évi XXVI. t.-c. 10. §-a alapján az 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi jövedelemnél kisebb >övedelem után lett megállapítva, az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem azzal az összeggel veendő számba, amely az 1916. évi XXVI. t.-c. 10. §-a alapján eszközölt mérséklést megelőzőleg 1917. évi, illetőleg az ezt követő években egy-egy évi jövedelem gyanánt lett megállapítva. 2. Az előző pontban foglaltakhoz képest az adóköteles jövedelmet -^~