Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.
Irományszámok - 1910-1473. Törvényjavaslat a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteiknek kielégítéséről
110 1473. szám. vehető összes többi közszolgálati alkalmazottaknak rendezés alá vehető tartozásának legmagasabb határát 150 millió koronára teszem. Az alkalmazottak jövőbeli hitelszükségleteinek mérve tekintetében szintén bajos véleményt mondhatni, s igy egyelőre nem lehet megítélni, hogy a közeli években mennyi lesz a Pénzintézeti Központ ily kölcsönállományának átlagos összege. A javaslat 4. §-a azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a Pénzintézeti Központ úgy az egész adósságrendezési akciót, mint a jövőbeli hiteligények kielégítését az államkincstár terhére és veszélyére végzi. Itt kivánok tehát tájékozást nyújtani arról, hogy előreláthatólag mily terhet vállal az államkincstár. Eltekintve attól az eshetőségtől, hogy előállhat annak szüksége, hogy az államkincstárnak közvetlenül kell gondoskodnia a szükségelt tőkéknek rendelkezésre bocsátásáról s ennek előfeltételeképen természetesen azoknak beszerzéséről, az állam terhe abból fog állni, hogy neki kell viselni a kockázatot, amely a közszolgálati alkalmazottnak, illetőleg nyugdíjasnak a kölcsön letörlesztóse előtti halálával, hivatalvesztésével, lemondásával vagy más hasonló körülmény bekövetkeztével jár. Ha eme kockázat teljes vagy részbeni fedezésére az adós életbiztosítása követeltetnék, semmiféle, a pénzpiaci viszonyoknak megfelelő kamatozású kölcsön sem lenne elég kedvező arra, hogy a javaslat célja eléressék, üt legmegfelelőbb megoldásnak tehát az mutatkozik, hogy az adós által a tőketörlesztésen felül fizetendő évi tételnek ama része, mellyel ez a szolgáltatás a kölcsönök nyuj tásának céljaira beszeizendő összegek után fizetendő kamatot meghaladja, mintegy tartalék létesítésére fordítassák az említett kockázatok fedezésére s az a hiányösszeg, amely a tartalékból nem fedezhető, valamint a kölcsönnyújtással kapcsolatban a Pénzintézeti Központnál felmerülő kezelési költségek, az államkincstár részéről a Pénzintézeti Központnak az ezirányban létesítendő megállapodások szerint bizonyos időpontokban megtéríttessenek. Ezek az így szükségelt összegek a pénzügyministerium részéről természetétesen mindenkor költségvetésileg előirányzandók lesznek, méivük egyrészt attól fog függeni, hogy a Pénzintézeti Központnak mily összeg erejéig lesz módjában a szükségelt tőkeösszegeket az állam segítsége nélkül megszereznie s mily kamatra lesznek ezek a tőkék megszerezhetők, másrészt attól, hogy mily mérvben s hány alkalmazott, illetve nyugdíjas által fognak kölcsönök igénybevétetni. A kockázat mindenesetre aránylagosan csökken, ha a kölcsönt igénybevevők száma emelkedik. Az államkincstár eme terhei tekintetében a kölcsönök hatálybalépését követő évben még alig lesz vélemény alkotható s így célszerű^ lesz első alkalommal egy nagyobb összegnek, esetleg két millió, sőt három millió koronának előirányzása, evvel szemben azonban mindenesetre tekintélyes-összegre tehető az a megtakarítás, amely a számvevőségeknél az eddigi komplikált feljegyzések ós levonások helyébe lépő egyszerű kezeléssel jár. Az 5. §. a dolog természetéből folyó kezelési ós jogi rendelkezéseket tartalmaz. A 6. §. határozza meg azt, hogy a jelen törvényjavaslat alapján nyújtandó kölcsönnek ós járulókainak kielégítésére az adós,hivatali járandóságait mily mértókig lehet igénybevenni. A közalkalmazottak szolgálati járandóságaira vezetett végrehajtás -alól mentesített legkisebb összegekre vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályoktól a tervbevett szabályozás elsősorban abban különbözik, hogy a jelen §. nem tartalmaz a levonás alól mentes létminimumot, másodsorban pedig abban,
