Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-1473. Törvényjavaslat a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteiknek kielégítéséről

110 1473. szám. vehető összes többi közszolgálati alkalmazottaknak rendezés alá vehető tar­tozásának legmagasabb határát 150 millió koronára teszem. Az alkalmazottak jövőbeli hitelszükségleteinek mérve tekintetében szintén bajos véleményt mondhatni, s igy egyelőre nem lehet megítélni, hogy a közeli években mennyi lesz a Pénzintézeti Központ ily kölcsönállományának átlagos összege. A javaslat 4. §-a azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a Pénzintézeti Központ úgy az egész adósságrendezési akciót, mint a jövőbeli hiteligények kielégítését az államkincstár terhére és veszélyére végzi. Itt kivánok tehát tájékozást nyújtani arról, hogy előreláthatólag mily terhet vállal az államkincstár. Eltekintve attól az eshetőségtől, hogy előáll­hat annak szüksége, hogy az államkincstárnak közvetlenül kell gondoskodnia a szükségelt tőkéknek rendelkezésre bocsátásáról s ennek előfeltételeképen természetesen azoknak beszerzéséről, az állam terhe abból fog állni, hogy neki kell viselni a kockázatot, amely a közszolgálati alkalmazottnak, illetőleg nyugdíjasnak a kölcsön letörlesztóse előtti halálával, hivatalvesztésével, le­mondásával vagy más hasonló körülmény bekövetkeztével jár. Ha eme koc­kázat teljes vagy részbeni fedezésére az adós életbiztosítása követeltetnék, semmiféle, a pénzpiaci viszonyoknak megfelelő kamatozású kölcsön sem lenne elég kedvező arra, hogy a javaslat célja eléressék, üt legmegfelelőbb meg­oldásnak tehát az mutatkozik, hogy az adós által a tőketörlesztésen felül fizetendő évi tételnek ama része, mellyel ez a szolgáltatás a kölcsönök nyuj ­tásának céljaira beszeizendő összegek után fizetendő kamatot meghaladja, mintegy tartalék létesítésére fordítassák az említett kockázatok fedezésére s az a hiányösszeg, amely a tartalékból nem fedezhető, valamint a kölcsön­nyújtással kapcsolatban a Pénzintézeti Központnál felmerülő kezelési költ­ségek, az államkincstár részéről a Pénzintézeti Központnak az ezirányban létesítendő megállapodások szerint bizonyos időpontokban megtéríttessenek. Ezek az így szükségelt összegek a pénzügyministerium részéről természeté­tesen mindenkor költségvetésileg előirányzandók lesznek, méivük egyrészt attól fog függeni, hogy a Pénzintézeti Központnak mily összeg erejéig lesz módjában a szükségelt tőkeösszegeket az állam segítsége nélkül megszereznie s mily kamatra lesznek ezek a tőkék megszerezhetők, másrészt attól, hogy mily mérvben s hány alkalmazott, illetve nyugdíjas által fognak kölcsönök igénybevétetni. A kockázat mindenesetre aránylagosan csökken, ha a kölcsönt igénybevevők száma emelkedik. Az államkincstár eme terhei tekintetében a kölcsönök hatálybalépését követő évben még alig lesz vélemény alkotható s így célszerű^ lesz első alkalommal egy nagyobb összegnek, esetleg két millió, sőt három millió koronának előirányzása, evvel szemben azonban minden­esetre tekintélyes-összegre tehető az a megtakarítás, amely a számvevőségek­nél az eddigi komplikált feljegyzések ós levonások helyébe lépő egyszerű kezeléssel jár. Az 5. §. a dolog természetéből folyó kezelési ós jogi rendelkezéseket tartalmaz. A 6. §. határozza meg azt, hogy a jelen törvényjavaslat alapján nyúj­tandó kölcsönnek ós járulókainak kielégítésére az adós,hivatali járandóságait mily mértókig lehet igénybevenni. A közalkalmazottak szolgálati járandóságaira vezetett végrehajtás -alól mentesített legkisebb összegekre vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályoktól a tervbevett szabályozás elsősorban abban különbözik, hogy a jelen §. nem tartalmaz a levonás alól mentes létminimumot, másodsorban pedig abban,

Next

/
Thumbnails
Contents