Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

Í440. szám.^ 67 tani. A fizetési meghagyásnak mindazokat az adatokat (s különösen azoknak a törvényszakaszoknak felsorolását) tartalmaznia kell, amelyek az illeték kiszabásánál irányadók voltak. Az egyetemlegesen fizetésre kötelezettek mindegyikének külön ki kell adni a fizetési meghagyást. Az olyan illetékekről szóló fizetési meghagyásnak, amelyeket a kiigazítási jog fentartásával szabtak ki, vagy amelyeket csak bizonyos feltétel bekövetkezte után kell megfizetni, tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a kiszabás a kiigazítási jog fentartásával történt, illetve, hogy a fél a fizetési kötelezettséget megállapító feltétel bekövetkezését bejelenteni tartozik. 96. §. / A fizetési meghagyás kézbesítése. A fizetési meghagyást, valamint a vagyonátruházási illetékekre vonatkozó minden határozatot kivétel nélkül postán, térti ve vénnyel kell kézbesíteni. Az eljárás módozatait a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozza. 97. §. Fizetési határidő. A kiszabott illetéket és bírságot a fizetési meghagyás kézbesítése után 30 nap alatt kell megfizetni. Kivételnek van helye : ' . v 1. ha_ a fél a fizetési meghagyás ellen birtokon belül felebbezett; 2. ha a fizetési kötelezettség a 29. és 30. §-ok szerint csak a haszonélvezet megszűnte vagy a feltétel bekövetkezte után áll be. 98? §. Az illeték befizetése. A kiszabott illetéket annál az adóhivatalnál (állampénztárnál) kell befizetni, amelyik a fizetési meghagyásban megjelöltetett. A felek az illetékösszeget a fizetési meghagyás csatolása vagy a tájékoztató adatok közlése mellett postai úton is beküldhetik az adóhivatalnak vagy állampénztárnak. Ezekben az esetekben az adóhivatal vagy állampénztár a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c. 29. §-a szerint tartozik eljárni. A pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel intézkedhetik, hogy a fizetések a m. kir. postatakarékpénztár cheque- és clearing-forgalma útján is teljesíthetők legyenek. A 40 K-t meg nem haladó illetéktartozást olyan községben lakó felek, ahol adóhivatal nincs, a községi elöljáróság útján is leróhatják. A községi bíró, illetőleg pénztárnok vagy városi adóhivatal köteles az ^gy lefizetett Összegekről a félnek ideiglenes nyugtát kiállítani, ezekről a Képvh. iromány. 1910—1915. LXII. kötet. s