Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

40 \ 14,40. szám. birtokosa azt biztosítani tartozik. Az illeték fizetésének a vevő által való elvállalása esetén az illeték a vételárhoz nem számítható, viszont ha az eladó vállalja azt magára, le nem vonható. Nem tekinthető mellékszolgáltatásnak az olyan kikötés,^ amellyel az eladó a dolog időleges, vagy élethosszig tartó haszonélvezeti vagy használati szolgalmát a maga vagy házastársa számára fentartotta. Ha egyes esetekben az előző bekezdések szerint megállapított érték a helyi forgalom értékeinél szembetűnően csekélyebb, a 43. §-ban szabályozott becslésnek az adásvételi szerződések illetékezósénél is helye van s amennyiben a becslés nagyobb értéket eredményezne, az illetéket a becsérték után kell kiszabni. . Ingatlanoknál a 44. §. szerint kiszámított törvényszerű legkisebb értéknél kisebb összeget azonban a kiszabás alapjául semmi körülmények között sem szabad venni. 58.. §. Ingó és ingatlan együttes átruházása. Ha az adásvételi szerződés tárgyai ingók ós ingatlanok együtt és a vételár nincs külön feltüntetve, a szerződóst úgy kell tekinteni, mintha csupán ingatlan volna a tárgya. De ha az illeték fizetésére kötelezett felek utólagosan bizonyítják, hogy mennyi volt külön az ingóságok vételára, az illetéket megfelelően helyesbíteni kell. Azokat a dolgokat, amelyek a magánjogi szabályok szerint az ingatlan alkotó részei, az illetékkiszabás céljából is ingatlanoknak kell tekinteni. Ipar űzósére állandóan berendezett épületeknél az ipar űzésóre rendelt és az ingatlan alkotórészének nem tekinthető gépek és szerelvények ingóknak minősülnek. Az ingatlanokhoz kapcsolt jogok, jogosítványok ós kiváltságok, amenynyiben az ingatlannal együtt ruházzák át őket, — még ha külön szerződéseket állítanak is ki róluk — az ingatlan vagyonátruházási illeték alá esnek. Az első bekezdés esetében, ha a vételárnak az ingókra és ingatlanokra' való elkülönítése aggályosnak látszik, az ingatlan értékét a 43. §. rendelkezései szerint lehet megállapítani. 59. §. Részletekben fizetett vételár. Ha a szerződésben a vételár nincs határozott összegben kitüntetve ós éveken át fizetendő törlesztési részletekben rovandó le, amelyekben nemcsak a vételár, hanem annak kamatai is bennfoglaltatnak, vételár gyanánt csak a tőkeösszeget lehet tekinteni. • A kamatlábat, amelynek alapján a vételártőke kiszámítható, a felek bizonyítani kötelesek. A számításnál magában a szerződósben kikötött, vagy egyébként hitelesen igazolt tényleges kamatlábat kell alapul venni; 5°/o kamatlábbal kell azonban számítani, ha ilyen kikötés vagy igazolás hiányzik, valamint akkor is, ha a kikötött és igazolt kamatláb 5°/o-nál nagyobb. Ha a vételár részletfizetésnek nem minősíthető ismétlődő szolgáltatásokból áll, vagy a meghatározott összegen félül a mellékszolgáltatások állanak ismétlődő szolgáltatásokból, ezeknek értékét az 51. §. rendelkezései szerint kell megállapítani.