Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

1440. szám. 33 45. §. Időközi változások. Abban az esetben, ha igazolva' van, hogy a törvényszerű legkisebb érték kiszámításánál az alapul szolgáló házbérjövedelem vagy házosztályadó a megállapítás óta az illetékkötelezettség keletkezéséig terjedő idő alatt azért csökkent, mivel a házadó alá tartozó ingatlan, illetőleg annak egy része lebontás, vagy elemi csapás folytán megszűnt, úgyszintén oly szőlőterületek átruházásánál, amelyek annyira elpusztultak, hogy míveltetésük teljesen megszűnt ós parlagon hevernek és más művelési ág szerint sem hasznosíthatók (Í891. évi I. t.-c. 8. §.) az illeték alapjául szolgáló érték kiszámításánál a 44. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, s csak a 42. §-ban említett értékek közül a legnagyobb szolgálhat az illetékkiszabás alapjául. 46. §. i -:;; Több ingatlan együttes átruházása. Ha egy hagyatékból egy szerzőre több ingatlan száll át, vagy egy jogügylettel ugyan az a szerző több ingatlant szerez, az együttesen átruházott ingatlanok értókét egyenként kell a 42.—44.-§-okban meghatározott módon megállapítani. Ilyen esetekben az összes együttesen átruházott ingatlanoknak a 42. §. szerint megállapított összes értókét kell a 44. §. szerint megállapított értékkel összehasonlítani abból a célból, hogy melyik érték vétessék az illeték kiszabásánál alapul. Olyan esetben azonban, amikor az együttesen átruházott ingatlanok közül valamelyiknek törvényszerű legkisebb értékét azért nem lehet megállapítani, mert az ingatlan állandóan adómentes, vagy a 45. §-ban említett eset állott be, az ilyen ingatlannak a 42. §-ban megszabott módon kiszámított értékét kell a többi ingatlanok törvényszerű legkisebb értékéhez hozzászámítani. 47. §. Ingóságok értékelése. Ha a hagyaték vagy jogügylet tárgya, illetve a kikötött ellenszolgáltatás nem pénzösszeg, hanem egyéb megbecsülhető dolog, az illeték alapja ezeknek a dolgoknak az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló és pénzben kifejezett értéke. ^**. A hagyatékhoz vagy ajándékhoz tartozó ingó vagyont részletesen felsorolva, az illetékkötelezettség keletkezésekor meglévő értékkel kell bevallani. Ha az értékbevallás nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak, s a fél a hozzá intézett felhívásra sem ad megfelelő bevallást, a pénzügyi hatóság bírói becslést követelhet. A becslési eljárás költségeire a 43. §. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy ebben az esetben a bíróság felhívására a költséget a kincstár tartozik előlegezni. Képvh. iromány. 1910—1915. LXII. kötet. 5