Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

1440. szám. 27 de valamennyi szerződő felet az egyetemleges fizetési kötelezettség terheli. Csereszerződéseknél a cserélő felek az illetéket fele-fele részben tartoznak megfizetni. Ha egy dolog két vagy több személyre közösen száll át, az ettől" a dolog­tól járó illetékért valamennyien egyetemlegesen felelősek. A közjegyzői okiratba foglalt jogügylet után bolyegjegyekkel lerovandó illetéket első sorban a kir. közjegyző tartozik leróni, akinek azonban joga van a közreműködését megtagadni mindaddig, míg a jogviszonybán részes felek neki az illeték lerovására szükséges bélyegjegyeket be nem szolgáltatják. 35. §. Kezesség. ."-' A vagyonátruházási illetékért a 34. §-ban említett személyekkel együtt készfizető kezességgel tartoznak: 1. A hagyományok után járó illetékért az, aki a hagyományt kifizetni tartozik. Joga van azonban ennek a kiszolgáltatandó hagyományra eső illeté­ket visszatartani, hacsak őt az illeték fizetésére az örökhagyó nem kötelezte. 2. Az ajándékozási illetékért az ajándékozó, ha az ajándékozott dolgot az illeték fizetése előtt a megajándékozottnak átadta, vagy ha a pénzügyi hatóság által az illetékkiszabás céljából kívánt felvilágosításokat és bizonyí­tékokat be nem szolgáltatta. 3. A megajándékozott azért az illetékért, amelyet az ajándékozó által az ajándékozás alkalmával rárótt kötelezettség alapján harmadik személy részére teljesített és szintén ajándékozási illeték alá eső szolgáltatás után erre a harmadik személyre róttak ki; a kezességre kötelezettnek azonban joga van ilyenkor a szolgáltatások teljesítésekor ezt az illetéket levonni,, hacsak az ajándékozó őt az illeték fizetésére is nem kötelezte. 4. Csereszerződéseknél mindegyik cserélő fél a másik cserélő terhére ki­szabott illetékért. 5. Amennyiben az illetéket bélyegjegyekkel kellett volna leróni: a) aki a külföldön kiállított okiratot a belföldöja hivatalosan használta", b) akinek kezében, a külföldön kiállított okirat akkor volt, amikor az illetékkötelezettség az a) pont alatt említett esettől eltekintve, beállott; c) az az ügyvéd, akinek közbenjöttével az okiratot kiállították, ameny­nyiben ez magából az okiratból megállapítható; d) a következő 6. pontban említettek. 6. Aki az illeték megrövidítésében tettes vagy részes volt, habár bün­tetés alá nem vonható is, azért az illetékért, amellyel az államkincstárt megrövidítették, illetve megrövidíteni akarták. 7. Aki egy őt terhelő bejelentést elmulasztott vagy nem kellő időben teljesített, annak a vagyonátruházásnak illetékéért, amelyre a bejelentési köte­lezettség vonatkozott. 8. Aki a nála őrzésben álló tárgyak kiadása vagy az örökösökkel szem­ben fennálló ós a haláleset folytán teljesítendő tartozásainak kifizetése alkal­mával a 77. §-ban foglalt szabályokat meg nem tartotta, az ezekre a vagyontárgyakra eső illetékekért, de csak akkor, ha a tárgyak kiszolgálta­tása alkalmával az örökhagyó haláláról tudomással bírt vagy arról kellő gondossággal tudnia kellett s a kiszolgáltatást nem a bíróság meghagyására teljesítette. 4"

Next

/
Thumbnails
Contents