Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

1440. szám. 25 Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni megfelelően a haszonélvezettel terhelt ajándékozásokra is. 30. §. Az illetékkötelezettség keletkezése a feltételes és elhalasztott szerzéseknél. Ennek a törvénynek 11. és 16-. §-aiban felsorolt esetekben a második átszállás után járó illeték, valamint általában a felfüggesztő feltételtől függő vagyonátruházásoktól járó illetékek kiszabásához való joga a kincstárnak a 26 — 28. §-okban meghatározott időben nyílik meg, de az illetéket csak a feltétel bekövetkezésekor kell megfizetni. Addig azonban az érdekelt ifelek tűrni tartoznak, hogy az illeték a pénzügyi hatóság kívánságára a hagyaték vagy ajándék tárgyain biztosíttassák. Akaratnyilvánítás vagy más olyan körülmény, amely által a vagyon átszállása már a feltétel vagy határidő bekövetkezte előtt foganatba megy, a feltétel vagy a határidő bekövetkezésével egyenlő hatállyal bir. 31. §• A kiszabás elévülése. A vagyonátruházási illeték kiszabásához való jog elévül 5 óv alatt attól a naptól számítva, amelyen a hagyatékot, ajándékozást vagy egyéb vagyonátruházási jogügyletet illetékkiszabás végett a bejelentésre kötelezett fél, a bíróság vagy a jóváhagyó hatóság bejelentette, vagy amely napon a bélyegben lerovandó illetéket le kellett volna róni. Ugyanez a szabály áll az olyan vagyontárgyak után járó öröklési illetékre is, amelyekről az örökösök csak a hagyaték átadása után szereztek tudomást. Ha a fizetésre kötelezett fél vagy jogelőde a bejelentésre kötelezve nem volt, a kiszabáshoz való jog a bejelentés elmulasztása esetén is, elévül 10 óv alatt attól a naptól számítva, amelyen a kincstárnak az illetékhez való joga a 26—28. §-ok szerint megnyílott, ha pedig a hagyaték tárgyalását a bíróság rendelte el, attól a naptól számítva, amelyen a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedett. ' A felfüggesztő vagy kezdő határidőhöz kötött örökségeknél ós hagyományoknál, valamint jogügyleteknél a kiszabási jog elévülése a feltétel teljesülése, vagy a határidő bekövetkezése napján kezdődik. •Jövedéki kihágás esetében az illeték kiszabása attól a naptól számított 6 óv alatt évül el, amelyen a pénzügyi hatóság az eltitkolásról tudomást szerzett, az elévülés ideje azonban ez esetben sem lehet rövidebb az előző bekezdések értelmében beálló elévülés idejénél. A jelen törvény rendelkezéseinek megsértése miatt a büntethetőség 3 óv alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a fél a büntetendő cselekményt vagy mulasztást elkövette. Az elévülés szempontjából közömbös, hogy a fél egyetemlegesség vagy kezesség alapján köteles-e az illetéket fizetni. Az elévülés csak az érdekelt fél kórelmére vétetik figyelembe s csak a rendes jogorvoslatok útján érvényesíthető. Az önként lerovott illeték visszafizetése elévülés címén nem követélhető. A büntethetőség elévülését hivatalból kell vizs,gálni. * -.••.-. Képvh. iromány. 1910—1915. LXII. kötet. 4