Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1443. Törvényjavaslat a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról

1440. szám. 99 2. Az özvegyi nyugdíjat annak az összegnek a felében kell megállapítani, amelyet a férj (a 12. §. hatodik ós hetedik bekezdéseiben említett netaláni felemelés nélkül) nyugdíj címén élvezett, vagy amennyiben nem élvezett nyugdíjat, amely őt megillette volna, feltéve, hogy ez a megállapítás kedvezőbb, mint az 1. pont szerint. 3. Ha a férjet elhalálozása után a legközelebbi magasabb rendfokozatba előléptették, akkor az özvegyi nyugdíjat a legközelebbi magasabb rendfokozatnak a nyugdíj megállapításánál beszámítható legalacsonyabb fokú havidíi (havidíjilleték) alapján, az 1. illetőleg 2. pont szerint kell megállapítani. 4. Azoknak az özvegyeknek, akiknek férje bókében bebizonyítottan valamely életveszélyes üzemben vagy szolgálatban bekövetkezett baleset folytán, a baleset időpontjától számítva legkésőbb egy éven belül halt meg, valamint azoknak az özvegyeknek, akiknek férje már betöltötte az állandó nyugdíj elérésére megkívánt legrövidebb szolgálati időt és a tényleges szolgálatban vagy az utolsó tényleges katonai szolgálatból való kiválása után legkésőbb egy éven belül bebizonyítottan a 3. §. b) és, c) pontjaiban felsorolt egyéb okból halt meg, a hadügyministerium beigazolt rászorultság esetében az előbbi határozványok szerint kijáró özvegyi nyugdíjat, e nyugdíj 50°/o-áig terjedhető összeggel felemelheti. A felemelés azonban évi 800 koronát meg nem haladhat. 5. Az özvegyi nyugdíj semmiesetre sem haladhat meg évi 8000 koronát. Tiszt- (katonai tisztviselő-) jelölt özvegyének özvegyi nyugdíja évi 800 koronánál kevesebb nem lehet. 6. Ha nyugállományban elhalt valamely havidíjas (tiszt- vagy katonai tisztviselőjelölt) özvegyének özvegyi nyugdíja az elhalt nyugdíjának és lakbérpótlékának (lakbérsegélyónek) együttes összegét meghaladná, akkor az özvegyi nyugdíjat — a 110., 111., 112. és' 117. §§. eseteinek kivételével — megfelelően .le kell szállítani, még pedig az elhalt nyugilletményeinek összegére, ha ez az összeg a hasonló rangosztályú özvegyek részére a 155. §-ban megállapított összeget meghaladja, máskülönben ez utóbbi összegre. A tisztkatonai tisztviselő-) jelölt özvegyének nyugdíját azonban minden esetben legalább évi 800 koronában, rangosztályba nem sorolt havidíjas özvegyének nyugdíját legalább évi 600 koronában kell megállapítani. Ha méltánylást érdemlő körülmények forognak fenn, különösen ha az elhalt a nyugdíjon felül sebesülési pótdíjat is élvezett, és ha az özvegy vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik, a hadügyministerium az özvegyi nyugdíj összegének az előző bekezdésben említett leszállításától eltekinthe' - ' Özvegyek, akiknek egyéb nyugdíjra is van igényük. 68. §. Az olyan özvegyek, akiknek férje polgári állami vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatban állott, akkor is megkapják a jelen törvény alapján nekik járó özvegyi nyugdíjat, ha ők a férj elhalálozása idejében az illető polgári ellátási szabályok szerint polgári nyugdíjra is igényt szereztek. Ha az ilyen özvegyek polgári özvegyi nyugdíja nem nagyobb, mint katonai özvegyi nyugdíjuk — a 112. .§. szerint járó vagy a 67. g 4. pontja alapján netalán odaítélt felemelés nélkül —, akkor csak katonai özvegyi nyugdíjra van igényük. 13*