Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1426. Törvényjavaslat a katholikus önkormányzatról
64 1426. szám. legyen. Ámde ez a vélemény, az összes előzményeket tekintetbe véve, nem lehet kétséges ós így a kezelés iránt hozandó határozat iránt sem foroghat fenn kétely, amint az alábbiakból ki fog tűnni. A katholikus szervező kongresszus az autonómia számára vindikálja a rendelkezést a vallás-, tanulmányi ós egyetemi alapok, valamint a minisztérium kezelése alatt álló több kisebb alapítvány fölött. A kormány álláspontja ide vonatkozólag az, hogy a vallás és tanulmátiyi alap tekintetében nem forog fenn nehézség. Az egyetemi alapra és a minisztérium kezelése alatt álló kisebb alapítványokra nézve azonban, bár az egyetemi alap katholikus jellege az én meggyőződésem szerint is kétségen felül áll, szükségeseknek mutatkoznak a tárgyalások s különleges megállapodásoknak van helyük. Meg kell a most tett különböztetést közelebbről világítanom. i A vallás- ós tanulmányi alapoknak tényleges helyzetük az, hogy keletkezésük, tehát több mint 120 év óta, mint katholikus alapok említtettek a hivatalos kiadványokban, okmányokban, mint olyanok kezeltettek is. Tény az, hogy a javak, amelyekből alakíttattak, évszázadok óta egyházi javak voltak, olyanoknak minősítette azokat a magyar törvényhozás akkor is, amikor azok az alapokba már bekebelezve voltak, így az 1808. évi újoncmegajánlási törvény, amely az alapokhoz tartozó apátságok, prépostságok jutalékát a többi egyházi javadalmasé között sorolja fel és azokéval arányos módon állapítja meg. Tény az, hogy az alapok létesítői az alapokat kitevő javak egyesítése alkalmával azokat, törvényre ós a főkegyúri jogra való hivatkozás mellett, a katholikus egyház iskolai és egyházi szükségleteire rendelték. Tény végül az, hogy II. Józsefnek alkotmányon kívüli kormányzatától eltekintve, minden alkotmányos kormány ezeket az alapokat, mint katholikus alapokat kezelte, kizárólag katholikus egyházi ós tanügyi célokra fordította, úgy 1848 előtt, mint az 1848/49. évi ós az 1867-ben megnyílt alkotmányos korszakban Ezeknek az alapoknak katholikus jellege a fentidézett 1790/91. évi XXVI. t.-c. értelmében meg nem támadható a vallási béke súlyos veszélyeztetése nélkül; elismerte ezt az első felelős magyar minisztérium az 1849 évi állami költségvetéshez beadott indokolásban; elismerte az 1S83. évi középiskolai törvény tárgyalása alkalmából az akkori vallásos közoktatásügyi miniszter; szentesítette ezt|a jogállapotot közel másfél évszázados szakadatlan gyakorlat, melytől súlyos rázkódtatások felidézése nélkül eltérni nem lehet. A vallás- ós tanulmányi alapok katholikus jellegéből következik, hogy afölött a rendelkezés az autonómiának (a főkegyúri jogok fenntartásával) mindjárt átadandó, az egyetemi alap tekintetében azonban egy egész sorozata marad a megoldandó kérdéseknek, melyek további tárgyalásokat tesznek szükségessé, s e tárgyalások befejeztóig a status quo lesz fenntartandó. Az egyetemi alap ugyanis ópoly kétségtelen egyházi vagyonból alapíttatott, mint a vallás- ós tanulmányi alap, adatott pedig a d. e Mária Terézia által az előbb idézett 1548 : XII. és 1550 : XIX. t.-c. alapján a Budára áthe„lyezett kétségtelen kath. lellegű egyetemnek. Ezt az egyetemet az 1848 : XIX. t. c. a vallás- és közoktatásügyi minister közvetlen vezetése alá rendelte, amiből az általánosan elfogadott Deák Ferenc által is (a fentidézett nyilatkozatban) vallott törvénymagyarázat szerint, annak állami jellege következik. Az egyetemnek ezen állami jellege azonban nem hat ki az egyetemi alap jogi természetére, ezt a tételt a képviselőház 1868-ban határozatilag kimondotta. Szükséges tehát annak módját találni, hogy miként egyeztessék össze az egyetem állami ós az egyetemi alap kath. jellege, tekintetbe véve
