Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1425. A koronázást leíró bizottság jelentése a koronázási ünnepélyekről

1425. szám. 37 Csernoch bíboros hercegprímás a magyar nemzet nevében köszönetet mondott a királynak, hogy aláírásával ellátta az alkotmányt biztosító okiratot, egyszersmind kifejezést adott óhajának, bár a szent koronából kiáradó erő és rnalaset győzelemre vinné a király ama nemes szándékát, hogy visszaadja népeinek a béke áldását. Beszédje folyamán arra kérte ő Felségét, hogy állapítsa meg a koronázás napját, végül hódolattal tudatta, hogy az országgyűlés a nádor helyettesévé gróf Tisza Istvánt választotta és kérte a választás megerősítését. A király 0 Felsége a következő szavakkal válaszolt: »Benső megelégedésünkre szolgál, hogy a fejedelem és a nemzet alkotmányos jogait egyaránt biztosító hitlevél elkészültével hitlevelünket kiadhatjuk és azt törvényes ősi szokás szerinti ünnepélyes koronáztatásunk által biztosíthatjuk. Felejthetetlen nagy és bölcs elődünk, mélyen tisztelt ós szeretett dédnagybátyánk, megkoronáztatása alkalmával e szavakkal fordult a nemzethez: »Az nem lehet, hogy az, amit őszinte egyetértéssel a király ós á nemzet alkotott, állandó ós üdvös ne legyen.« E királyi szavak igazságát immár közel félszázad üdvös tanulságai igazolják s erős bennünk a hit, hogy az ő nyomdokain haladva, sikerrel folytathatjuk király és nemzet egyetértő munkálkodását tovább. Isten áldását kérjük erre a vállvetett munkára és amidőn megelégedéssel tudomásul vesszük és megerősítjük a nádorhelyettes választására vonatkozó intézkedésüket, koronáztatásunk napjául folyó hó 30-át tűzzük ki.« 0 Felsége e szavak után elhagyta kiséretével a termet, a főrendek és képviselők pedig az országházba vonultak, amelynek kupolás termében V2l2 órakor újból megnyílt a felfüggesztett együttes ülés. Miután felolvasták és kihirdették a királyi várpalotában történtekről felvett jegyzőkönyvet, az uj koronaőr jelentkezett szóláshoz és megköszönvén a két ház megtisztelő bizalmát, lendületes szavakban emlékezett meg a szent korona jelentőségéről és a koronaőr kötelességeiről. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után véget ér az együttes ülés. December 28-ikán délután 3 órakor az 0 Felsége által e célra kinevezett királyi biztosok, továbbá az országbíró helyettese a két koronaőr, a főrendiház és a képviselőház által a korona kíséretére és vitelére megválasztott főrendek és képviselők, végül a királyi korona őrség két törzstisztje és a miniszterelnök megbízottja megjelentek a királyi várpalota északi szárnyában levő, a koronázási jelvények őrzésére szolgáló, korona-kamara előtt. Miután a vasajtó sértetlennek talált zárait megnyitották, beléptek a kamrába, hol Szent Istvánnak külön állványon szétterített palástját lazán összehajtva, ráhelyezték a többi jelvényt tartalmazó vasládára, a vasládát pedig a kisorsolt négy főrend és négy képviselő fölemelte ós átvitte a várpalota déli szárnyában levő királyi lakosztályba. A menetet a magyar királyi koronaőrség és a magyar királyi testőrség szolgálattevő őrsége kísérte. A király ő Felsége főhadsegédje kíséretében várta a szent koronát, a szomszédos terem nyitott ajtajából Zita királyné és Ottó trónörökös nézték végig a szertartást. A miniszterelnök megbízottja, Drasche-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos átnyújtotta 0 Felségének a vasládának a miniszterelnökségen őrzött kulcsát, melyet a király gróf Ambrózy Gyula koronaőrnek adott át. Miután eltávolították a ládáról a hét pecsétet, megnyitották a zárat ós kivették a jelvényeket. Gróf Széchenyi Béla koronaőr emelte ki Szent István koronáját. Az országbíró helyettese megállapította, hogy a jelvények sértet-