Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1424. Törvényjavaslat a képviselőház alkotó elemeiről, a cselekvő és szenvedő választói jogról, a képviselőválasztások rendjéről,valamint kapcsolatos általános értékű megállapodásokról

1424. szám. 33 A bíróság összeállítása szolgáltat garanciát arra nézve, hogy magyar nemzeti érdekek a bíróság által mindenha kiszolgálva lesznek. Ez a bíróság a magyar nemzeti érdekekre csak akkor lehetne veszélyi-s, ha úgy a íőrendiház, mint a képviselőház többsége magyar nemzetellenc s érzelmekkel volna telítve, mely esetben azonban többé magyar nemzeti érdekekről gondoskodni j» is felesleges volna. Az 50. §. magára a bíróságra hízza ügyrendjénelv megállapítását, de megkívánja, hogy ítélethozatalnál az egész bíróság jelen legyen, ítéletei azonban végérvényesek. Az 51. v?. megállapítja azon 3 esetet, melyben a parlamenti bíróság Ítélkezik és az 52. §-ban kérlelhetetlen szigorral sújtja azokat, kik képviselőajánlásnál könnyelműen járnak el, azt a képviselőt, ki esküt tenni nem akar vagy ki esküjót megszegi. A képviselői eskü meg nem tartása miatt általában 40 képviselő élhet panaszjogával, de kötelességmulasztás, például az ülésekről való hosszas elmaradás esetén a választókerület 200 választója is panaszt emelhet. A megtorlás felett9 szigorú,'de összhangban van a törvényhozó képviselőnek nagyfontosságú hivatásával. A javaslat komoly számba veszi a-képviselői esküt ós le nem tevését vagy meg nem tartását mandátumvesztóssel bünteti, csakis a képviselői hivatás hanyag teljesítése esetére enged fokozatos megtorlást, de végső sorban itten is a mandátumveszítést állapítja meg. De a javaslat nemcsak a képviselővel szemben szigorú, hanem szigorú a választópolgárokkal szemben is, kik például a képviselőajánlásnál, vagy a megválasztott képviselő bepanaszolásánál nem járnak el ezen országosan fontos kérdést megiilető komolysággal. Az 53. §. a választások elleni panaszokat újólag a Ház bíráskodása alá utalja. Az 1899. évi XV. t.-c. hatálya alatt bőven lehetett tapasztalatot szerezni arra nézve, hogy a választások érvénye fölött való bíráskodási jognak a bíróságokra történt átruházása a lehető legszerencsétlenebb eszme volt és magát a bíróságot elvonta a valódi hivatásának gyors teljesíthetésótől. Az ok pedig, mely 1899-ben, az eddig a Ház jogát képező ítélkezésnek bírói hatáskörbe való utalását tett állítólag szükségessé, a javaslat szerint mellőztetett, mert az egyenlő, általános és közsógenkint titkosan eszközlendő választásnál a hamisítatlan népakarat nj'ilvánuland béklyók nélkül meg és az így összeülő parlamenttől a pártoskodás vádja is távol álland. Az 54. ós 55. §. az esküjót meg nem tartó vagy a képesítéssel nem biró vagy tiltó akadályok alá eső képviselő ellen tehető panasz jogát állapítja meg. » Az 56. §. különös fontosságot ad annak, ha 40 képviselő jelenti fel képviselőtársát esküszegós miatt ós épen azért a feljelentett esküszegőnek képviselői jogait felfüggeszti, viszont azonban a feljelentésnek haladéktalan letárgyalását rendeli el. Az 57. §. mentesíti a képviselőt anyagi gondok terhe alól, ez okból állapít meg számára, végrehajtás alá nem vonható tisztességes tiszteletdíjat. Az 58. §. olyan színben tűnhetne föl, mintha klotürt állapítana meg, mivel azonban a napirendre való tűzést, mint a vitának berekesztését a Há& abszolút többsége által aláírt kérvény benyújtásához fűzi, úgy a javaslat csak azon esetben teszi lehetetlenné a Ház elé terjesztett kérdés lölötti határozathozatalnak megakadályozását, ha azt a Háznak abszolút többsége kívánja. Képv. iromány. 1910—1915. LXI. kötet. 5