Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1436. A m. kir. ministerelnök nyolcadik jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
1436. szám. 387 46. A m. kir. mmisteriumnak 1.812/1917. M. E. számú rendelete, az erősáramú villamos csupasz vezetékek bejelentéséről, valamint e vezetékek forgalombahozatalának és felhasználásának korlátozásáról. A m. 4dr. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1- §• A m. kir. ministeriumnak 1916. évi december hó 28-ik napján kelt 4.247/1916 M. E. számú rendelete (1. a Budapesti Közlöny 1917. évi január hó 3-án megjelent 2. számában) szerint bejelentés alá eső villamosvezetékek és szerelvények bejelentésének határideje 1917: évi július hó 31. napjáig meghosszabbíttatik. A bejelentés eredeti határidejének (4.247/1916. M. E. sz. rendelet 3. §-ának 2. bekezdése) elmulasztása miatt nincs helye büntető eljárásnak, ha a bejelentésre kötelezett fél ennek a kötelezettségének az előző bekezdés szerint meghosszabbított határidőben eleget tesz. Az 1916. évi december hó 28. napján kelt 4.247/1916. M. E. számú rendelet 1. £-a szerint bejelentés alá eső tárgyak a jelen rendelettel zár alá helyeztetnek. -A zár alá helyezésnek az a hatálya, hogy a zár alá vett tárgyakat — akár megtörtónt a bejelentésük, akár nem — a kereskedelemügyi minister külön engedélye nélkül elidegeníteni, feldolgozni vagy azokkal más módon, rendelkezni nem szabad. A zár alá helyezett tárgyaknak az üzemben rendeltetésük szerint való használata korlátozás alá nem esik. 3- §• A jelen rendelet végrehajtásának ellenőrzésére külön ellenőrző közegek alkalmazhatók. Az ellenőrzéssel megbízott közegeknek az ellenőrzéshez szükséges adatokat rendelkezésre kel] bocsátani. 4. §. Aki a jelen rendelet 2. §-a szerint zár alá helyezett tárgyakat a jelen rendelet ellenére elidegeníti, feldolgozza vagy másként felhasználja, ilyen tárgyakat tudva, hogy elidegenítésük a jelen rendeletbe ütközik, megszerez, vagy a hatósági ellenőrzést meghiusítja, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 49*