Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1424. Törvényjavaslat a képviselőház alkotó elemeiről, a cselekvő és szenvedő választói jogról, a képviselőválasztások rendjéről,valamint kapcsolatos általános értékű megállapodásokról

12 1424. szám. 4- §• Azon városi törvényhatóságok, melyek évi 400.000 korona állami földes házadóval, jelen törvény életbeléptekor megróva nincsenek, az országgyűlési képviselőt választó kerületek megállapításánál, azon vármegyei törvényhatósághoz tartozóknak tekintetnek, melyhez területük fekvése szerint tartozhatnak. Az ilyen városok adóösszege a vármegyei törvényhatóság által vétetik a kerületek megállapításánál tekintetbe. Ha egy ilyen városnak, melyik vármegyei törvényhatósághoz való tartozása vitássá válnék, végső sorban a m. kir. belügyminister állapítja meg a városnak, országgyűlési képviselőt választó kerület tekintetében való hová tartozóságát. 5. §• A kerületek megállapításánál a vármegyei törvényhatóságok az egyes községek vagy városok adóját több kerület között meg nem oszthatják. 6. §. A 400.000 koronánál magasabb összegű föld- és házadóval megrótt városi törvényhatóságok annyi választókerületet alakíthatnak, ahányszor 400.000 korona előírt adójuk összegében foglaltatik, de ha ilyen elosztással legalább 350.000 korona adófelesleg mutatkoznék, akkor aránylagos elosztás mellett egy kerülettel többet alakíthatnak, mint amennyi az adóelőírásnak 400.000-rel történt elosztása szerint reájuk esnék. Ha a maradék nem éri el a 350.000 koronát, az adó összege az egyes kerületek között lehetőleg arányosan osztandó meg. A kerületek névvel látandók el. 7-* §• A vármegyei törvényhatóságok legalább egy, de különben annyi választó kerületet alakíthatnak, ahányszor az 500.000 korona saját és az e tekintetből netán hozzájuk utalt városi törvényhatóság évi föld- és házadójának összegében foglaltatik. Ha azonban ilyen elosztás mellett legalább 450.000 korona adófelesleg mutatkoznék, akkor arányos elosztás mellett egy kerülettel többet alakíthatnak, mint amennyi az adó összegének 500.000-rel történt elosztása szerint reájuk esnék. Az adó összege az egyes kerületek között akkor is lehetőleg arányosan osztandók meg, ha a maradék a 450.000 koronát nem is éri el. A kerületek névvel látandók el. 3. §. A törvényhatóságok által megállapítandó kerületi beosztás állandó jellegű és a belügyminister jóváhagyása után a képviselőháznak bejelentendő. A megállapított kerületi beosztáson ezentúl csak képviselőházi intézkedéssel lehet változtatni.