Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1428. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

1428. szám. 123 A bírságok jogossága tárgyában hozott pénzügy igazgatósági határozatok ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. 84. §. A bírák fegyelmi felelőssége. A bírák ós bírósági hivatalnokok, akik a 77. és 87. §-okban rájuk rótt kötelezettségüknek akár szándékosan, akár gondatlanságból nem tesznek eleget, ezáltal fegyelmi vétséget követnek el és a bírák fegyelmi felelősségét szabályozó törvények szerint büntetendők. 85. §. Jövedéki kihágások. Jövedéki kihágást követ el ós az 1909. évi XI. t.-c. 93 -101. §ai szerint büntetendő az: 1. aki a törvény által elrendelt eljárás folyamán vagy a vagyonátruházásokról kiállított okiratban az illetékkötelezettségre, az illeték kulcsára vagy összegére nézve döntő ténykörülményekről tudatosan helytelen vallomást vagy bejelentést tesz, vagy az ezekre a körülményekre nézve irányadó tényeket tudva valótlanul adja elő; 2. aki a hagyatéki kimutatást a pénzügyi hatóság hozzá intézett felhívása és a rendbírság alkalmazása dacára oly körülmények között mulasztja el, amelyekből azt a szándékot lehet következtetni, hogy magát az illeték fizetése alól ki akarja vonni; 3. aki az illetékköteles hagyatékhoz vagy ajándékhoz tartozó tárgyakat, amelyeknek bevallására kötelezve van, eltitkol; 4. aki a vagyonátruházási illetékek mérséklésére vagy visszatérítésére irányuló igény megokolására tudatosan helytelen vagy hiányos vallomást tesz és ezáltal az illeték teljes vagy részleges törlését, illetve visszatérítését nyeri el vagy igyekszik elnyerni; 5. aki az örökhagyó vagyontárgyait, amelyek bíróságnál vagy a 77. §-ban megjelölt intézeteknél vagy személyeknél letétben vagy őrizetben voltak, vagy az örökhagyó halála folytán kifizetendő biztosítási összeget félvesz, habár tudta vagy a körülmények szerint tudnia kellett volna, hogy a felvételnek az idézett szakaszban megszabott feltételei nincsenek meg ; 6., aki abból a célból, hogy alacsonyabb illetékkulcs alkalmaztassák, az egy ügylettel átruházott vagyonról részenként elkülönített szerződést köt, vagy aki az ügyletet olyan színlelt ügylettel palástolja el, amely után alacsonyabb illeték járna. A jövedéki kihágásban vétkesnek talált a megrövidített, illetve a megrövidítés veszélyének kitett illetéken felül az illeték 5—10-szeres összegével egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés azonban az illeték alapjául sz

olgáló összeget meg nem haladhatja. 16*