Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1428. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről
98 14^8. szám. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni megfelelően a haszonélvezettel terhelt ajándékozásokra is. * '/:;.;<-:; ..•-.j:-f- 30. §. '••'•••'•••'• ' : '' : ^V;,|.^i Az illetékkötelezettség keletkezése a feltételes és elhalasztott szerzéseknél. Ennek a törvénynek 11. ós 16. §-aiban felsorolt esetekben a második átszállás után járó illeték, valamint általában a felfüggesztő feltételtől függő vagyonátruházásoktól járó illetékek kiszabásához való joga a kincstárnak a 26—28. §-okban meghatározott időben nyílik meg, de az illetéket csak a feltétel bekövetkezésekor kell megfizetni. Addig azonban a pénzügyi hatóság kívánságára az illetéket megfelelő módon biztosítani tartozik az, aki addig a vagyon birtoklására jogosult. Akaratnyilvánítás vagy más olyan körülmény, amely által a vagyon átszállása már a feltétel vagy határidő bekövetkezte előtt foganatba megy, a feltétel vagy a határidő bekövetkezésével egyenlő hatállyal bir. ; .•• -' 3l- §• , ' A kivetés elévülése. A vagyonátruházási illeték kivetéséhez való jog elévül 5 óv alatt attól a naptól számítva, amelyen a- hagyatékot, ajándékozást vagy egyéb vagyonátruházási jogügyletet illetékkiszabás végett a bejelentésre kötelezett fél, a bíróság vagy a jóváhagyó hatóság bejelentette, vagy amely napon a bélyegben lerovandó illetéket le kellett volna róni. Ugyanez a szabály áll az olyan * vagyontárgyak után járó öröklési illetékre is, amelyekről az örökösök csak a hagyaték átadása után szereztek tudomást. Ha a fizetésre kötelezett fél vagy jogelőde a bejelentésre kötelezve nem volt, a kiszabáshoz való jog a bejelentés elmulasztása esetén is elévül 10 év alatt attól a naptól számítva, amelyen a kincstárnak az illetékhez való , joga a 26—28: §-ok szerint megnyílott, a bíróság által tárgyalt hagyatékoknál pedig attól a naptól számítva,. amelyen a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedett. A felfüggesztő vagy kezdő határidőhöz kötött örökségeknél, ós hagyományoknál, valamint jogügyleteknél a kiszabási jog elévülése a feltétel teljesülése vagy a határidő- bekövetkezése napján-kezdődik. Jövedéki kihágás esetében az illeték kiszabása attól a naptól számított 5 óv alatt évül el, amelyen a pénzügyi hatóság az eltitkolásról tudomást szerzett, az elévülés ideje azonban ez esetben^ sem lehet rövidebb az előző bekezdések értelmében beálló elévülés idejénél. A jelen törvény rendelkezéseinek megsértése miatt kiszabható mindenféle büntetés 5 óv alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a fél a büntetendő cselekményt vagy mulasztást elkövette. Az elévülés szempontjából közömbös, hogy a fél egyetemlegesség vagy kezesség alapján köteles-e az illetéket fizetni. Az elévülés csak az érdekelt fél kórelmére vétetik figyelembe s csak a rendes jogorvoslatok útján érvényesíthető. Az önként lerovott illeték visszafizetése elévülés címén nem követelhető.
