Képviselőházi irományok, 1910. LX. kötet • 1420. sz.

Irományszámok - 1910-1420. A m. kir. ministerelnök hetedik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

4'6 ; ; 2. §. . Aki a hatósággal kötött szerződéssel hadfelszerelési cikkek készítésére vágy szállítására kötelezte magát, úgyszintén az, aki az ilyen szerződő fél (a lővállalkozó) részéről vállalt szolgáltatás teljesítését mint alszállító vagy alvállalkozó, akár részben, akár egészen elvállalta, a kötelezett szolgáltatás teljesítésére szükséges munkáknál általa alkalmazott munkásoknak — ideértve az otthonmunkásokat is — nem fizethet alacsonyabb munkabéreket és velük szemben nem köthet ki súlyosabb munkafeltóteleket, mint amelyek a hatósággal kötött szer-ződésben vagy a kereskedelemügyi ministernek az 1. §. alapján kiadott szabályzatában legalacsonyabb munkabérekül vagy egyéb munkafeltételekül meg vannak állapítva. Az ezzel ellenkező kikötés hatálytalan és a munkaadó a netalán alacsonyabban kikötött munkabér helyett azt a magasabb bért köteles a munkásnak kiszolgáltatni, amely a közszállítási szerződésben vagy a kereskedelemügyi minister által kiadott szabályzatban az illető munkanemre nézve legalacsonyabb munkabérül meg van állapítva. 3'.'.''.§."' ?-rl A fővállalkozó köteles a 2. §. alá eső szerződésnek a munkások bérére ÓS az őket; illető egyéb munkaféltótelekre vonatkozó kikötéseit munkásaival, valamint az alszállítóval és az alvállalkozóval & szerződés megkötésekor, a jejen rendelet életbelépte idejében már megkötött szerződésekre nézve pedig a jelen rendelet életbeléptétől számított n^ole nap alatt közölni. Az alszállító és az alvállalkozó szintén köteles alkalmazott munkásainak az említett szerződéses kikötéseket, úgyszintén a fővállalkozó nevét ('cégét) és lakóhelyét késedelem nélkül tudomására juttatni. " A fővállalkozó ezenfelül kezesként felel azért a bérért, amelyet az alszállító és az alvállalkozó munkásainak a 2. §. értelmében kiszolgáltatni köteles, feltéve, hogy a munkás követelését a fővállalkozónál legkésőbb harminc nap alatt bejelenti attól a naptól számítva, amely napon az elvállalt munkát a fővállalkozó vagy a hatóság átvette. 4. §. Az a munkaadó, aki a jelen rendeletben vagy a jelen rendelet alapján a kereskedelemügyi minister által kiadott rendeletben megszabott kötelezettségét megszegi vagy kijátssza — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha, megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. É kihágás miatt az eljárás az ipari kihágások elbírálására hivatott köziga;zgatósági hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. A kereskedelemügyi minister azt a munkaadót, aki a jelen rendeleten alapuló kötelezettségét megszegi, a közszállításokból meghatározott időre kizárhatja. ....-;-.