Képviselőházi irományok, 1910. LX. kötet • 1420. sz.

Irományszámok - 1910-1420. A m. kir. ministerelnök hetedik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

442 206. A m. kir. honvédelmi ministernek 10.370/1917. H.M.'eln. számú rendelete, a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. t.-c. 18. §-a alapján az üzemük folytatására kötelezett vállalatoknál alkalmazott munkások szolgálati, bér- és munkaviszonyai tárgyában kiadott 18.950/1915. H. M. eln. számú rendeletnek és az ennek kiegészítése tárgyában kiadott 10.813/1916. H. M. eln. számú rendeletnek kiegészítéséről. A hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. t.-c. 36. §-ában nyert felhatalmazás alapján és a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel, valamint a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg elrendelem, hogy olyan esetekben, midőn valamely vállalatnak többféle üzeme van, a bányatörvény rendelkezései alá eső üzemek munkásainak panaszaiban a bánya- és kohóművek számára alakított panaszbizottság, az ipartörvény rendelkezései alá eső üzemek munkásainak panaszaiban pedig a vas- és fémipar számára alakított panaszbizottság járjon el. Fenntartom azonban a jogot, hogy olyan panaszokra nézve, melyek az ilyen vállalat többnemű üzemére és így az egész vállalatra is kihatnak, a kereskedelemügyi és pénzügyi m. kir. ministerekkel egyetértőleg, akár hivatalból, akár bármelyik érdekelt fél kérelmére, az egyik vagy a másik panaszbizottságot delegálhassam. Budapest, 1917. évi május hó 28-án. Szurmay Sándor s. k., Jionvédelmi minister. 207. A m. kir. ministeriumnak 2.019/1917. M. E. számú rendelete, az egységes bírói és ügyvédi vizsgára, vagy a gyakorlati bírói vizsgálatra bocsátáshoz, valamint az itélöbírói és az ügyvédi képesítéshez s a kir. közjegyzői helyettesi alkalmazáshoz megkívánt gyakorlat tekintetében a háború következtében szükséges könnyítésekről. A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényeket kiegészítő 1915 : XIII. t.-c. 5. §-ában és az ugyané tárgyban alkotott 1916 : IV. t.-c. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: • 1- §• Az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz szükséges három évi joggyakorlat idejébe egész terjedeimében be kell számítani azt az időt, amelyet a vizsgára jelentkező a joggyakorlat megkezdéséhez megkívánt elméleti képesítés megsserzése után a háború ideje alatt (7. §.) katonai szolgálatban vagy ezzel egy tekintet alá eső állapotban (8. §.) töltött, föltéve, hogy a jelentkező a három évi joggyakorlati időből — az 1913 : LIII. t.-c. 5. §-ában megengedett beszámítás nélkül — legalább egy évet a joggyakorlat megkezdéséhez megkívánt elméleti képesítés megszerzése után kir. bíróságnál, kir. ügyészségnél, ügyvédnél, avagy a kir. kincstár vagyaközalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál tényleg ós kizárólag joggyakorlatban töltött el.