Képviselőházi irományok, 1910. LX. kötet • 1420. sz.

Irományszámok - 1910-1420. A m. kir. ministerelnök hetedik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

429 199. Á m. kir. igazságügy ministernek 60.300/1916. I. M. számú utasítása, a meghatalmazott útján történő házasságkötésnél és az ily házasságkötés anyakönyvezésénél követendő eljárásról. A m. kir. ministeriumnak a meghatalmazott útján történő házasságkötés kivételes megengedéséről 3.984/1916. M. E. szám alatt kibocsátott és 1916. évi december hó 1. napján életbelépő rendelete (= R.) értelmében az igazságügyminister az ellenség hatalmában levő hadifoglyoknak, túszoknak és internált egyéneknek megengedheti, hogy házasságuk megkötésénél magukat meghatalmazott által képviseltethessék. A meghatalmazott útján történő házasságkötésnél és az ily házasságkötés anyakönyvezésénél követendő eljárás tárgyában az idézett rendelet 5. §-aalapján a m. kir. belügyminister úrral egyetértőleg a következőket rendelem: I. A házasságkötéshez szükséges igazságügyministeri engedély és a meghatalmazás kellékei. 1. Házasságnak meghatalmazott útján történő megkötésénél a polgári tisztviselőnek csak akkor szabad közreműködnie, ha a házasságkötés e módját az igazságügyminister a házasulóknak megengedte. Az engedély iránt a kórelmet az eredeti meghatalmazás bemutatásával az igazságügyministerhez kell intézni; azonban azt akár Írásban, akár élőszóval annál az anyakönyvvezetőnól is elő lehet terjeszteni, akinek kerületében a meghatalmazott vagy az a házasuló lakik vagy tartózkodik, akivel a meghatalmazó a házasságot megkötni akarja. A szóbeli kórelemről az anyakönyvvezető díjtalan jegyzőkönyvet készít, amelyben a kérelem indokait is tüzetesen fel kell sorolni. Az anyakönyvvezető a kérelmet a meghatalmazással együtt az igazságügyministerhez terjeszti fel. 2. A meghatalmazásnak házasságkötésre szóló különös meghatalmazásnak kell lennie, amelyben egy vagy több meghatalmazott megnevezésén felül meg kell jelölni azt, akivel a meghatalmazó a házasságot megkötni akarja (R. 1. §.). A meghatalmazás érvényességére meghatározott alakszerűség nincs megszabva; az igazságügyminister azonban a házasságkötést a meghatalmazás alapján csak akkor fogja megengedni, ha a meghatalmazás a házasulok személyének oly pontos megjelölését tartalmazza, amely a személyazonosság tekintetében minden kétséget kizár és ha a meghatalmazás a körülmények figyelembevételével hiteltérdemlőnek mutatkozik. E végből kívánatos, hogy a meghatalmazás tartalmazza mindkét házasuló családi és utónevének, állásának (foglalkozásának), vallásának, életkorának és lakhelyének, továbbá szülei családi ós utónevének megjelölését, a meghatalmazást adó házasulónál azt is, hogy mely körülmény (az ellenség által hadifogolyként, túszként vagy internáltként törtónt visszatartása) akadályozza a házasság személyes megkötésében, végül a meghatalmazás kiállításának helyét, évét, hónapját és napját, valamint a meghatalmazónak két előttemező tanú előtt törtónt aláírását vagy tett kézjegyét. Házasságkötésre szóló meghatalmazás kiállítására például szolgálhat a jelen utasítás melléklete. A házasságkötésre szóló meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat arra is, hogy a házasság megkötéséhez szükséges előzetes lépéseket a meghatalmazó nevében megtegye.