Képviselőházi irományok, 1910. LX. kötet • 1420. sz.

Irományszámok - 1910-1420. A m. kir. ministerelnök hetedik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1. §. Ha valamelyik házasuló katonai szolgálatot teljesít, vagy ily egyénnel egy tekintet alá esik, a házasságot a háború ideje alatt kihirdetés és ez alól felmentő határozat nélkül is szabad megkötni, feltéve, hogy az anyakönyvvezető előtt mindkét házasuló kijelenti, hogy legjobb tudomásuk szerint közöttük házassági akadály nincs; erre nézve az anyakönyvvezető tőlük esküt is vehet ki. Az 1. bekezdés rendelkezése nem mentesítia házasulókat a házasság törvényszabta egyéb kellékeinek a fennálló szabályok szerint szükséges igazolása alól. Ha az anyakönyvvezető a házasságkötésnél a jelen § alapján jár el, ugyanolyan tárgyalási jegyzőkönyvet kell felvennie, mint amikor a házasságot az. 1894: XXXI. t.-c. 36. §-a alapján kihirdetés és felmentés nélkül kötik meg. 2. §. Katonai szolgálatot teljesítő vagy ily egyénnel egy tekintet, alá eső házasuló házasságának megkötésénél a háború ideje alatt a közreműködésre — még ha. mindkét házasulónak vagy egyiküknek van is az 1894: XXXI. törvénycikk hatályának területén rendes lakóhelye — bármelyik anyakönyvvezető illetékes, akinek kerületében a házasulok habár csak ideiglenesen is tartózkodnak. Ha ily esetben a házasságkötésnél oly anyakönyvvezető működik közre, aki az általános szabályok szerint nem lenne illetékes, a házassági anyakönyv 8. rovatában meg kell jegyezni, hogy az anyakönyvvezető a jelen rendelet alapján járt el. 3- §• Hogy kik a katonai szolgálatot teljesítő vagy ily egyénnel egy tekintet alá eső egyének, azt a m. kir. ministerium 1915. évi április hó 29-ón 1.380. M. E. szám alatt kelt rendeletének 3. §-a* határozza meg. 4. §. Ezt a rendeletet oly egyén házasságkötésénél is alkalmazni kell, akit katonai vagy katonaival egy tekintet alá eső szolgálat (3. §.) teljesítésére akár általános hirdetmény, akár névre kiállított behívó útján vagy más rendelkezéssel felhívtak. 5.' §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1916. évi november hó 28. napján. ' Gróf Tisza István s. k., m. kir. ministerelnök. * A m. kir. ministerium 1915. évi április hő 29-én 1.380. M. E. szám alatt kelt rendeletének 3. §-a következőképen szól: »E rendelet értelmében katonai szolgálatot teljesítenek: 1. a fegyveres erőnek (közös hadsereg, haditengerészet, honvédség, népfölkelés) tényleges szolgálatban álló tagjai; 2. a csendőrség, a pénzügyőrség és az állami erdészet személyzete, ha az 1886: XX. t.-c. 2. §-a értelmében a népfölkeléshez csatlakozik, valamint a csendőrségnek és a pénzügyőrségnek azok az egyénei, akik katonai határvédő (tengerpartvédő) szolgálatra vannak kirendelve; 3. azok az egyének, akik a vóderőről szóló 1912: XXXI. t.-c. 7. §-a, vagy a hadi szolgáltatásokról szóló 1912: LXVIII. t.-c értelmében hadi célokra irányuló szolgálatokra alkalmaztatnak. A katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esnek a tábori csendőrök, továbbá azok a polgári személyek, akik a hadrakelt sereghez hivatalos minőségben szolgálattételre vannak beosztva, vagy a hadrakelt sereg kíséretéhez tartoznak, végül a hadrakelt seregnél az önkéntes egészségügyi szolgálatban résztvevő, továbbá az ellenség által elfogott vagy túszökul letartóztatott egyének, valamint azok, akik oly helyen tartózkodnak, amellyel a háború következtében a bíróság székhelyéről közlekedni nem lehet«.