Képviselőházi irományok, 1910. LX. kötet • 1420. sz.

Irományszámok - 1910-1420. A m. kir. ministerelnök hetedik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

22 zásokra vonatkozólag foglalt rendelkezések mindazokra a, tartozásokra kiterjesztetnek, amelyek a jelen rendelet értelmében esnek halasztás alá. A 3.095/1916. M. E. számú erdélyrészi moratóriumi rendelet 8. §-ában a kétoldalú szerződése* teljesítésére vonatkozólag foglalt és ugyanott felhívott szabályokat a jelen rendelettel kapcsolatban olyképen kell alkalmazni, hogy az 1915. évi március hó 24. napján kelt 1.040/1915. M. E. számú hatodik moratóriumi rendelet (1. a Budapesti Közlöny 1915. évi március hó 25. napján megjelent 71. számában) 14. §-ának első és második bekezdésében említett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nem pénzbeli szolgáltatás csak 1917. évi június hó 30. napja után válik esedékessé. ••;.••:.' . : . ' •• 4- §- '• ' A. jelen rendelet, melyet erdélyrészi negyedik moratóriumi rendeletként kell idézni, 1917. évi április hó 1. napján lép életbe. A jelen rendelet területi hatályára nézve a 3.095/191B. M. E. számú erdélyrészi moratóriumi rendelet 21. §-a irányadó. Kelt Budapesten, 1917 évi március hó 26. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. mimslerelnök. 8. > A m. kir. ministeriumnak. 3.900/1916. M. E. számú rendelete, az erdélyrészi román betörés alkalmával szervezett Hadi Állatátvételi Bizottság által átvett állatokról. A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: ••:•:'. ;,":,'•• . .1 . |. Az erdólyrészi román betörés alkalmával szervezett Hadi Allatátvóteli Bizottságnak azok a rendelkezései, amelyeket az általa akár vételár fizetése mellett, akár a nélkül átvett állatokra vonatkozólag tett, mind az állatok tulajdonosaival, mind pedig azokkal szemben hatályosak, akik az állatokra megelőzően jogokat szereztek ós e rendelkezések miatt sem az államkincstár, vagy a Hadi Állatátvételi Bizottság tagjai, vagy más állami közegek ellen, sem a rendelkezések alapján jogot szerző felekkel szemben kártérítési vagy más követelést érvényesíteni nem lehet. A bizottság által vétel ár fejében átvett állat vételárának az átadó kezéhez törtónt kifizetése hatályos akkor is, ha az átadó nem volt az állat tulajdonosa és az állattal egyébként sem volt jogosítva rendelkezni. A rendelkezésre jogosült követelését ilyen esetben az állat átadója ellen rendes bírói ütőn érvényesítheti.