Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
274 1413. szám. szabályaitól eltérő - - önálló fegyelmi eljárást rendszeresített, amelynek lényege, hogy a fegyelmi vizsgálatot akár hivatalból, akár feljelentésre elrendelheti, az illető közeg kérelmére pedig elrendelni köteles a központi választmány, a közigazgatási bizottság vagy a belügyminiszter, továbbá hogy magát a vizsgálatot a közigazgatási bizottságnak egy vagy több tagja teljesíti és végül, hogy a vizsgálat eredménye felett elsőfokban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokban pedig a választási elnökre és a szavazatszedő küldőttségi elnökre nézve a közigazgatási bíróság, a többi közegekre nézve pedig a belügyminiszter határoz. Mi abban, hogy a fegyelmi eljárás során végső fokon nem a belügyminiszter, hanem független bíróság határoz, oly értékes garanciát látunk, hogy nemcsak átvesszük az 1913 : XIV. t.-c. 144, §-ában foglalt szabályozást, de annak alapgondolatát kiinduló pontul véve a garanciális fegyelmi eljárásnak körét jelentékenyen kiszélesbítjük. Törvényjavaslatunk szerint (163. §.) már a választók összeírásának előkészítésénél közreműködő, esküt (fogadalmat) tett közegek, igy tehát egyebek között a számlálóbiztos ellen is e garanciális fegyelmi eljárásnak van helye. Továbbfejlesztés rejlik abban, hogy kifejezetten fegyelmi eljárás elrendelésének okává kívánja tenni a törvényjavaslat azt, ha a 163. §-ban felsorolt személyek a választói jogszabályok alapján tett hatósági rendelkezéseket szegik meg vagy ha az említett személyek a választói jogszabályokat vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket kijátsszák. A leglényegesebb újitás azonban az, hogy törvényjavaslatunk szerint a fegyelmi juriszdikciót a szóban levő fegyelmi vétségek esetében végső fokon kizárólag a közigazgatási bíróság gyakorolja. Átveszi a törvényjavaslat az 1913 : XIV. t.-cikkből azt a rendelkezést, hogy a kir. közjegyzők a névjegyzék megőrzése tekintetében a reájuk nézve irányadó fegyelmi szabályok hatálya alatt maradnak és ezt a rendelkezést kiegészíteni kívánja azzal, hogy a központi választmánynak, valamint a választási és a szavazatszedő küldöttségeknek bírói tagjai — különleges állásukra való tekintettel — szintén a reájuk névé fennálló rendes fegyelmi szabályok hatálya alatt maradnak. A garanciális fegyelmi eljárás szabályait a 163. §-ban meghatározott eseteken felül a törvényjavaslat 101. és 105. §-ában meghatározott esetekben is alkalmazni kell. A 101. §. azt állapítja meg, hogy fegyelmi eljárásnak van helye a rendőrhatóságnak azon tagja ellen, aki nyilvános választási pártgyüíés megtartását nyilvánvalóan nem komoly okból gátolja, vagy pártünnepély vagy körmenet tartását nyilvánvalóan nem komoly okból eltiltja; a 105. §. pedig azt állapítja meg, hogy fegyelmi eljárásnak van helye a választási és a szavazatszedő küldöttségi elnök ellen, valamint a közbiztonsági közegek és a kirendelt fegyveres erő felett rendelkezésre hivatott közigazgatási tisztviselő ellen, ha a közbiztonsági közegeket vagy a kirendelt fegyveres erőt más célból, mint a csend és rend fentartása érdekében veszik igénybe, továbbá, ha a közbiztonsági közegek vagy a fegyveres erő feletti rendelkezési jogát másra, mint illetékes hatósági közegre ruházzák. A törvényjavaslat 164. §-a lényegben megegyezik az 1913 : XIV. t.-c. 145. §-ával.
