Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

272 1413. szám. i érvénytelen és a szavazás eredményének megállapításánál számba nemvehető. A törvényjavaslat 147. , §-ában 1—7. pontok alatt felsorolt érvénytelenségi okok közül az 1., 3., 4., 6. és 7. pont alatt említettek megegyeznek az 1913 : XIV. t.-cikk 128. §-ában ugyané pontok alatt említett érvénytelenségi okokkal. A törvényjavaslat 147. §-ának 2. pontja szerint érvénytelen a szavazat, ha a szavazásra nem a hivatalos szavazólap, vagy nem a 136. §-banmegszabott kellékeknek megfelelő más szavazólap használtatott. (Az 1913 : XIV.' t.-c. 128. §-ának 2. pontja szerint, minthogy az 1913 : XIV. t.-cikk szerint csupán hivatalos szavazólapon lehetett érvényesen szavazni, minden esetben érvénytelen volt a szavazat, ha szavazásra nem a hivatalos szavazólap használtatott.) A törvényjavaslat 147. §-ának 5. pontja szerint érvénytelen titkos szavazásnál a szavazat, ha a szavazólap nem jelöltre szól vagy több nevet tartalmaz. Az 1913: XIV. t.-c. 128. íj-ának 5. pontja szerint akkor érvénytelen a szavazat,, ha a szavazólap nem jelöltre szól vagy a jelölt nevén kívül más nevet istartalmaz. A két rendelkezés közötti eltérést az a körülmény indokolja, hogy nem hivatalos szavazólap használatánál oly eset is előfordulhat, amikor a szavazólap a jelölt nevét egyáltalában nem tartalmazza, hanem csupán egy vagy több más nevet. Új rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat 147. §-ának utolsó bekezdése. A nem hivatalos szavazólap használatának megengedésével kapcsolatban szükséges volt arra nézve is intézkedni, hogy amennyiben a szavazólap, amelyre a választó esetleg sajátkezüleg írja a jelölt nevét, e nevet nem tartalmazza pontosan, a szavazat még se legyen érvénytélen, ha kétségtelenül megállapítható, hogy melyik jelöltre kívánt a választó szavazni. Abban az esetben, ha egy családi néven csak egy jelölt van, a törvényjavaslat szerint nem lesz érvénytelen a szavazat akkor sem, ha a szavazólap a jelölt utónevét vagy épen. nem, vagy helytelenül tartalmazza, valamint nem érvénytélen a szavazat oly esetben sem, amikor a szavazólap a jelölt nevét hibásan ugyan, de mégis oly módon tartalmazza, hogy kétségtelenül megállapítható, melyik jelöltre 3zól a szavazat. A törvényjavaslat e rendelkezése összhangban van a törvényjavaslat 134. §-ának 2. bekezdésében foglalt, a nyilvános szavazásnál irányadó rokontárgyú rendelkezéssel. A szavazás lefolyásáról készített jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések tekintetében a törvényjavaslat 149. §-a az 1913 : XIV. t.-c 130. §-ával szemben azt az érdemi eltérést tartalmazza, hogy a törvényjavaslat mellőzi az 1913 : XIV t. cikknek azt a rendelkezését,, amely szerint a jegyzőkönyvben sem óvásnak, sem más észrevételnek nincs helye. Ez az eltérés szükségkép következik a törvényjavaslat 95. és 114. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a küldöttség bírói tagjának és a bizalmiférfiaknak észrevételeit kívánságukra jegyzőkönyvbe kell venni. Új rendelkezés végül a törvényjavaslat 150. §-ában annak kimondása, hogy akkor, amikor a szavazatszedő küldöttség elnöke, illetőleg tagja vagy az elnök által megbízott hatósági közeg a szavazásra vonatkozó iratokat a választási elnökhöz juttatja, az elnökhöz, a küldöttségi taghoz, illetőleg a hatósági közeghez minden pártból egy bizalmiférfi csatlakozhatik. A bizalmiférfi jelenléte a szavazási iratoknak a választási elnökhöz való juttatásánál alkalmas arra,, hogy a pártokban fokozottabb megnyugvást keltsen abban a tekintetben, hogy ezen alkalommal visszaélés nem történik. .-