Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
1413. szám. . 267 82. §-áből átvett — az a rendelkezés, hogy a központi választmány választási hirdetményében közhírré teszi az ajánlat átnyújtásának helyét ós időpontját. A törvényjavaslat azért jelöli ki az ajánlat átnyújtására a választás napját megelőző ötödik napot az 1913 : XIV t.-c. törvénycikkben végső időpontul megjelölt harmadik nap helyett, mivel azon kerületek számának szaporítása mellett, amelyekben a szavazás titkos, számolni kell azzal, hogy a hivatalos szavazólapok előállítása és a szavazatszedő küldöttségekhez juttatása huzamosabb időt vesz igénybe különösen akkor, ha a központi választmány nincs a választási székhelyen és maga gondoskodik a hivatalos szavazólapok előállításáról. A törvényjavaslat 107. §-a szerint a választási elnök délelőtt nyolc órától déli tizenkét óráig és délután két órától hat óráig köteles az ajánlatok átvétele végett rendelkezésre állani, míg az 1913 : XIV. t.-c. 85. §-a az ajánlatok átvételére a délelőtt kilenc órától délután két óráig terjedő időt szabta meg. A törvényjavaslat azért kíván az ajánlatok átnyújtására délelőtt és délután is időt engedni, hogy több idő álljon rendelkezésre az alaki okból esetleg át nem vett ajánlat helyett újabb ajánlatot nyújtani át. A törvényjaA^aslat az 1913 : XIV. t.-c. 85. §-ával megegyezőleg tiltja azt, hogy ugyanaz a választó több jelölt ajánlásában vegyen részt. Mig azonban az 1913: XIV. t.-cikk e rendelkezéshez semminemű szankciót nem fűzött, addig a törvényjavaslat a több jelölt ajánlásában való részvételnek jogi következményét két irányban is szabályozza. Kimondja nevezetesen a törvényjavaslat, hogy oly esetben, ha valamelyik ajánló az előbb említett rendelkezés ellenére több jelölt ajánlásában vett részt, az elnök a neki utóbb átnyújtott ajánlatnál az ily ajánló aláírását figyelembe nem veheti. Ezenfelül kihágásnak nyilvánítja annak a választónak a cselekményét, aki valamely jelölt ajánlásában már résztvett ós jóllehet ennek az ajánlatnak az átvételét sem az elnök meg nem tagadta, sem az utóbb bármily okból hatálytalanná nem vált, mégis más jelölt ajánlásában is részt vesz. E kihágás miatt az eljárást a törvényjavaslat a 171. §. indokolásában részletezett okból a kir. járásbíróság hatáskörébe utalja. A törvényjavaslat általános szabályként fentartja az 1913 : XIV. t.-c. 85. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint az ajánlatot legalább két és legfellebb tiz olyan ajánlónak kell személyesen átnyújtani, akiket a választási elnök ismer, vagy akik személyazonosságukat igazolják, továbbá, hogy a személyazonosságnak a községi elöljáróság által történt igazolását az elnök köteles elfogadni. A törvényjavaslat azonban az ajánlásnak oly módját is meg kívánja állapítani, amelynél az ajánlat elfogadása egyáltalában nem múlhat az ajánlók személyazonossága igazolásának kérdésén. Mindaddig ugyanis, amíg az ajánlásnak ily módja nincs a törvényben rendszeresítve, nincs kizárva annak lehetősége, hogy az ajánlók személyazonossága igazoltságának hiányára alapítva vagy a személyazonosság igazolásának a községi elöljáróság részéről való megtagadása által valamely jelölt ajánlása rosszhiszeműen meghiúsíttassék. A törvényjavaslat evégből olykép rendelkezik, hogy abban az esetben, ha az ajánlaton közjegyzőileg (bíróilag) legalább két oly ajánlónak aláírása hitelesítve van, akit a többi ajánló az ajánlatban annak átnyújtására felhatalmazott, az elnök az ajánlat átnyújtóitól személyazonosságuk igazolását nem kívánhatja meg. E rendelkezés megnyugvással illeszthető be a törvényjavaslatba, mert az ajánlat átnyújtására felhatalmazott két ajánló aláírásának a közjegyző által történt hitelesítése ugyanoly mértékű biztosí34'
