Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 261 azonosságot különösen alapos vizsgálat tárgyává tegye. Végül a választók szavazóigazolvánnyal való ellátása azzal az előnnyel is jár, hogy a szavazóigazolvány bemutatása, minthogy az a névjegyzék megfelelő sorszámát is tartalmazza, a szavazási eljárást gyorsabbá teszi. Minthogy a szavazóigazolvány a személyazonosság igazolásának csupán megkönnyítésére szolgál, önként következik, hogy az igazolvány hiánya sem a szavazóhelyisógben való megjelenésnek, sem a szavazásnak nem lehet akadálya. 2. A választások tiszlasáyának és zavartalanságának biztosítása. A 99. §-hoz. A törvényjavaslat 99. §-ában megállapított azt a tilalmat, amely Szerint az általános képviselőválasztásoknál a választási határidőt kitűző belügy^ miniszteri rendeletnek a hivatalos lapban törtónt közzétételétől, időközi választásnál pedig attól a naptói kezdve, an^elyen a képviselőház a választást elrendelte, a választási eljárás befejezéséig a választókerületben a választás céljára zászlókat kitűzni vagy egyébként nyilvánosan használni tilos,-az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899 : XV. t.-c. módosítása tárgyában alkotott 1915 : XVII. t.-c. 13. §-ából vettük át. Az utóbb idézett t.-cikknek ez a rendelkezése az 1899 : XV. t.-c. 7. §-ának módosításával áll kapcsolatban, amennyiben az 1915 : XVII. t.-c. hatályon kívül helyezte az 1899: XV. t.-c. 7. §-ának azt a rendelkezését, hogy a választóknak zászlókkal való ellátása nem vonhatja maga után a választás órvónységét és nem eshetik a választójog büntetőjogi védelméről szóló törvényes rendelkezések alá. Az 1915: XVII t.-cikk azonban ahhoz a rendelkezéshez, hogy a választás céljára zászlókat kitűzni vagy egyébként nyilvánosan hasz'nálni tilos, büntető szankciót nem fűzött. Nyilvánvaló, hogy ily szankció hiányában a zászlók kitűzésére vagy egyébként nyilvános használatára vonatkozó tilalomnak gyakorlati érvényesülése biztosítva nincsen. A törvényjavaslat e tilalom megszegését pénzbüntetéssel büntetendő kihágásnak kívánja nyilvánítani. Az 1913 : XIV. t.-c. 149. §-a tilalmazza párt vagy jelölt zászlajának vagy jelvényének templomra (imaház) vagy állami, törvényhatósági, rendezett tanácsú városi ós községi középületre, nyilvános iskola épületére vagy ezek tartozékaira való kitűzését; továbbá tilalmazza oly zászló vagy jelvény kitűzését vagy nyilvános használatát, amelynek kitűzése vagy használata abból az okból, mert á magyar ~ állammal vagy ennek törvényes intézményeivel szemben ellenséges irányzatot jelez, belügy mi niszteri rendelettel tiltva van. Ugyané §. e tilalmak megszegését kihágásnak nyilvánítja. A törvényjavaslat átveszi innen ezeket a tilalmakat, az 1913 : XIV. t.-c. 149. §-ának kihágást megállapító rendelkezéseit azonban ahhoz képest módosítani kívánja, hogy zászlók kitűzése a törvényjavaslat szerint a jövőre nézve általában tilos, minek folytán tárgytalanná vált a most idézett t.-c. 149. §-ának az a rendelkezése, amely megengedett zászló jogosult kitűzésének vagy nyilvános használatának megakadályozását, továbbá ily zászlónak jogosulatlan eltávolítását, megrongálását vagy bemocskolását nyilvánítja kihágásnak. A törvényjavaslat átszövegezett alakban tartalmazza végül az 1913 : XIV. t -c. 149. §-ának azt a rendelkezését, hogy az idézett §-ban a zászlókra és