Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
250 Í4Í3, szám. mazottakat akkor, ha a székhelyen laknak, a lakás szerinti szavazókörben, ha pedig a székhelyen kivül laknak, lakásuk helyén és ezenfelül a székhelyen ia fel kell venni a névjegyzékbe abban a szavazókörben, amelyben az alkalmazottnak hivatalos helyisége van. Megengedte továbbá az 1913. évi Xiy. t.-c. 47. §-a, hogy azt, akinek lakása helyén kivül oly föld-, házvagy bányabirtoka van, amely után összesen legalább száz koiona egyenes állami adó van kivetve, lakáshely ón kivül ott is felvegyék a névjegyzékbe, ahol a birtok fekszik. Az 1913 : XIV. t.-cikk e rendelkezésekkel a választójog gyakorlását megkönnyíteni kívánta azokra nézve, akiket életviszonyaik különböző helyekhez fűznek. A választóknak több névjegyzékbe való felvétele azonban oly visszaélésre nyújt teret, hogy ugyanegy választó ugyanazon általános vagy egymást követő időközi választások alkalmával több választókerületben, vagy ugyanannál a választásnál több szavazókörben szavaz. Igaz ugyan ezzel szemben, hogy az ily többszörös szavazást a választójog büntetőjogi védelmére vonatkozó törvényes rendelkezések büntető szankció alatt tiltják, e büntető szánk czió azonban az ellenőrzés nehézsége miatt nem nyújt teljes biztosítókot a visszaélések ellen. Ezért a törvényjavaslat csak a legindokoltabb esetre kívánta szorítani azt a kedvezményt, hogy a választó több névjegyzékbe is felvehető. Megengedi nevezetesen a törvényjavaslat — e részben követve az 1913 : XIV. t.-cikk rendelkezését — hogy azt a választót, akinek rendes lakóhelyén kivül a fentebb említett adóösszeggel megrótt föld-, ház- vagy bányabirtoka van, rendes lakóhelyén kivül ott is felvegyék, ahol a birtok fekszik. Ellenben nem terjeszti ki e kedvezményt a törvényjavaslat azokra az alkalmazottakra, akiknek hivatalos helyisége rendes lakóhelyükön kivül van. A rendes lakóhely és a hivatalos helyiség ugyanis ezekben az esetekben kivétel nélkül oly közel van egymáshoz, hogy a választóra nézve > nem járhat különösen nehézseggel a választójog gyakorlása akkor sem, ha csupán rendes lakóhelye szerint vétetett fel a névjegyzékbe, ahhoz pedig, hogy az ily egyének szavazójogukat éppen a hivatalos helyiségüknek megfelelő választókerületben, illetőleg szavazókörben gyakorolják, semmiféle jogos érdek nem fűződik. , A 64. §. 2. bekezdése az alól a szabály alól, hogy a választót az összeíráskor lévő rendes lakóhelyén kell a névjegyzékbe felvenni, kivételt állapít meg azokra nézve, akik tényleges katonai szolgálatot vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesítenek. Ezekre a személyekre nézve ugyanis a katonai vagy a személyes szolgálat teljesítésének helyét rendszerint nem lehet rendes lakóhelyüknek tekinteni, miért is teljesen méltányos, hogy az említetteknél a szolgálatukat megelőzőleg volt lakóhelyük minden esetben továbbra is fennállónak tekintessék és ennek megfelelően a megelőzőleg volt lakóhelyükön vétessenek fel a választók névjegyzékébe. A 64. §. utolsó bekezdése megegyezőleg az 1913 : XIV. t -cikk 47. §-ával módot nyújt a névjegyzékbe való felvételre azok tekintetében is, akiknek közszolgálati alkalmazásuk vagy valamely- magyarországi nyilvános számadásra kötelezett vállalatnál a törvény hatályának területén kívül betöltött tisztviselői állásuk okából a törvény hatályának területén rendes lakóhelyük nincs. A törvényjavaslatnak ezen rendelkezése csupán abban mutat eltérést az 1913 : XIV. t.-cikk hasonló tárgyú rendelkezésétől, hogy nemcsak a külföldöb, hanem általában a törvény hatályának területén kívül (tehát a Horvát-Sziavonországokban vagy Bosznia és Hercegovinában) alkalmazottak is felvehetők ezen az alapon az itteni névjegyzékbe. Ennék következtében /
