Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

246 1413. szám. A 60. §-hoz. Azok a rendelkezések, hogy az összeíró küldöttség eljárása nyilvános, továbbá, hogy az eljáráshoz az elnökön kívül legalább még egy tagnak jelenléte szükséges, végül, hogy a községi élőijárók közül azok, akiket az összeíró küldöttség erre felhív, az összeírásnál megjelenni ós a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek, megegyeznek az 1913 : XIV. t.-cikk 42. és 54. §-ának tartalmával. Új rendelkezés .ellenben az, hogy a községi (kör-) jegyző akkor is, ha a küldöttségnek nem tagja, továbbá, ha elemi népiskolai tanító nincs a küldöttség tagjai között, a kir. tanfelügyelő által kijelölt ily tanító az összeíró küldöttség eljárásánál jelen lenni köteles. E rendelkezést, amelyet a községi (kör-) jegyzőre vonatkozólag az a körülmény tesz szükségessé, hogy ellentótben az 1913 : XIV. t.-cikk 40. §-ával a törvényjavaslat szerint a községi (kör-) jegyző az összeíró küldöttségnek állásánál fogva nem tagja, már a 49. §-hoz fűzött indokolásban megemlítettük. Az összeíró küldöttségnél közreműködő oly tanító, aki az összeíró küldöttségnek nem tagja, a törvényjavaslat 172. §-a értelmében díjazásban részesül. Ugyané §. rendelkezik a küldöttség tagjainak napidíjban ós utazási költségben való részesítéséről. A 61. §-hoz. Az összeíró küldöttség a törvényjavaslat szerint a névjegyzék tervezetének összeállítását a nyomozó eljárás elvei szerint végzi, nevezetesen hivatalból nyomozza ki, kik feleluek meg a választójoghoz megkívánt kellékeknek. Miként azt az Általános indokolás során (1. 99. lap) kifejtettük, a névjegyzékek hivatalból való összeállítása a törvényjavaslatnak egyik leglényegesebb újítása az 1913 : XIV. t.-cikk rendelkezéseivel szemben. Az 1913: XIV. t.-cikk a választók összeírását túlnyomó részben az érdekeltek jelentkezésére alapította. Ezzel szemben a törvényjavaslat helyt ad ugyan az összeírásnál az érdekeltek jelentkezésének is, amennyiben kimondja, hogy azt, aki a küldöttség előtt választójogának igazolása végett személyesen megjelent, a jelentkezés sorrendjében meg kell hallgatni, de az összeírási eljárást olykép szabályozza, hogy az érdekeltek jelentkezése nélkül is lehetőleg teljes névjegyzék készülhessen. Az az anyag, amelyet az összeírás előkészítését végző közegek az általuk végzett nyomozás eredményekép az összeíró küldöttségnek rendelkezésére bocsátanak, a legtöbb esetben rriár alapul szolgálhat annak megállapítására, hogy kik veendők fel a választók névjegyzékének tervezetébe. Az összeíró küldöttségre rendszerint már csak az irni ós olvasni tudás kelléke fenforgásának az elbírálása fog várni, mire nézve a 63. §-hoz fűzött indokolásban foglaltakra utalunk. Ettől eltekintve az összeíró küldöttség feladata főleg az összeírás előkészítése; során egybegyűlt anyag ellenőrzésére fog szorítkozni. Ha kivételesen egyesekre nézve a választójoghoz megkívánt kellék fenforgását igazoló adatok az összeíró küldöttségnek az összeírás előkészítése eredményekép hozzájutott anyagban rendelkezésre nem állanának, úgy ezen adatok beszerzése iránt az összeíró küldöttség pótlólag fog hivatalból intézkedni. E részben az öszeíró küldöttség ugyanoly szabályok szerint jár el, mint az összeírás előkészítését végző közegek, így egyebek közt az érdekeltet maga elé is idézheti. Az idézésre a küldöttség előtt mindenki köteles megjelenni és felhívásra okiratait bemutatni. A törvényjavaslat e rendelke-