Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 239 jegyzék állandó, vagyis nem az egyes választások céljára esetenkint készül, megfelel úgy az 1913 : XIV. t,-cikknek, mint az azt megelőző jogállapotnak. Hasonlókép megegyezik az 1913 : XIV. ^t.-cikkel a törvényjavaslat abban, hogy az anyagi választójog új szabályozásának megfelelő névjegyzéket a választókerületek és székhelyük megállapításáról szóló törvény életbelépésének időpontjától számított egy éven belül kell elkészíteni, érvényessé válásának évét követőleg pedig óvenkint kell kiigazítani. Ugyancsak az 1913. XIV. t.-cikket követi a törvényjavaslat akkor is, amikor a névjegyzék első elkészítésének egyes mozzanataira nézve a határidőket nem kivánja a törvényben megállapítani, hanem e határidők megállapítását a belügyminiszterre bízza azon közelebbi meghatározással, hogy a névjegyzék elkészítésénél lehetőleg meg kell tartani a kiigazítási eljárásra a törvényben megszabott időkőzöket. 2. Az összeírás előkészítése. As 53. §-hoz. A törvényjavaslatnak a választói névjegyzékek elkészítésére vonatkozó eljárás tekintetében egyik leglényegesebb újítása, hogy az összeíró küldöttségek működését az összeírás előkészítése előzi meg, amelyet a községek ós városok végeznek. A törvényjavaslat ugyanis nem kíván szakítani azzal a nálunk már rég meghonosult és igen fontos gyakorlati szempontok által is támogatott állásponttal, amely szerint a választók összeírását nem hivatalos közegek, hanem önkormányzati eredetű különleges szervek végzik. A választóknak a törvényjavaslat által tervezett hivatalból való kinyomozása azonban oly kiterjedt választójog mellett, mint aminőt a törvényjavaslat tartalmaz, igen tekintélyes munkaterhét jelent, amit nem lehet egészben az összeíró küldöttségekre hárítani. A választók kinyomozása hosszadalmas hivatali tevóken}^sóggel, hivatalos levelezések végzésével, érdekeltek kihallgatásával stb. jár. Ezen tennivalók ellátására az összeíró küldöttség egyrészt kollegiális szervezeténél togva, másrészt azért sem alkalmas, mert leküzdhetetlen nehézségbe ütköznék a nem hivatalnok elemekből alkotott bizottságoknak az e célból szükséges hosszú időn át való együtt-tartása. Tekintettel e szempontokra, a törvényjavaslat az összeíró küldöttségeket tehermentesíteni kívánja azáltal, hogy az előkészítő eljárás szervezésével a választói névjegyzék összeállításához szükséges adatokat egybegyűjtve és feldolgozva bocsátja az összeíró küldöttség rendelkezésére úgy, hogy az összeíró küldöttségre csupán ezen anyag felülvizsgálása és esetleg szükséges kiegészítése, továbbá ezen feldolgozott anyag alapján a névjegyzék tervezetének elkészítése vár. Az összeírás előkészítésének munkálataira, mint egyetlen alkalmas szei v a község, illetőleg a város kínálkozik. A törvényjavaslat azonban nem éri be annak kijelentésével, hogy az összeírás előkészítését a község (város) végzi, hanem közelebbről is meghatározza azokat a községi (városi) szerveket, amelyeknek feladata a szóbanlevő munkálatok elvégzése. E szervek a törvényjavaslat szerint városokban a tanács által a szükséges számban kijelölt tisztviselők, nagyközségekben a jegyzők, kisközségekben pedig a körjegyzők. Az összeírás előkészítését végző szerveknek ily egyéni megjelölése szükséges a felelősség kérdésének tisztázása szempontjából is. Midőn a törvényjavaslat az Összeírás előkészítésének nagyfontosságú tennivalóit ilykép- nem különleges önkormányzati szervekre, hanem az általános