Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1418. szám. ' Ö33 Á törvényjavaslatnak a központi választmányra vonatkozó rendelkezései az 1913 : XIV. t.-cikkel szemben két irányban tartalmaznak mélyreható újítást. Á törvényjavaslat 38. §-a szerint a központi választmánynak az önkor­mányzati szervek közül kijelölt elnökön és az önkormányzati testületek által választott tagokon felül tagja lesz még egy bírói személy is, akit az elsőfokú bíróságok vagy a királyi ítélőtábla ítólőbírái közül a királyi ítélőtábla elnöki tanácsa jelöl ki. Bírói személynek részvétele a központi választmány működé­sében míg egyrészt — tekintettel a bíróság tagjainak a kormányhatalommal szemben elfoglalt független helyzetére — nem fogja csökkenteni azt a biztosí­tékot, amely a központi választmánynak önkormányzati jellegéhez fűződik, addig másrészt újabb biztosítékot jelent a központi választmány működésé­nek törvényszerűsége tekintetében. A központi választmányban a bíróra váró működés irányát és határait a bírói állás jellege szabja meg, amely kizárja azt, hogy a bíró merőben célszerűségi szempontok szerint elbírálandó és éppen ezen okból legtöbbször politikai természetű kérdések eldöntésébe — a törvényszerűség körén kivül eső szempontból - befolyjon. A törvényjavaslat szerint a központi választmány tagjakép közreműködő bíró az ideiglenes névjegyzék ellen benyúj­tott felszólalások és észrevételek tárgyalásánál és általában oly kérdésekben, amelyeknél a határozat ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, a központi választmánynak szavazati joggal bíró előadója, a központi választ­mány hatáskörébe tartozó minden egyéb ügyben pedig a hozandó határozathoz kizárólag törvényszerűség szempontjából szólhat hozzá. E szabályozás szerint a bíró azokban az ügyekben, amelyekben nem előadó, a központi választmány működése törvényszerűségének ellenőrzőjekóp szerepel, azokban az ügyekben pedig, amelyekbten a határozat ellen a törvényjavaslat a közigazgatási bíró­sághoz panaszt enged, vagyis a választójogot érintő kérdésekben és bizonyos bírságmegállapítási ügyekben, a bírói személynek előadói közreműködése arra is fog szolgálni, hogy a hozott határozatoknak jogilag szabatos szer­kesztését biztosítsa. Olyan esetben, amikor a központi választmány a törvény­hatósági bizottság közgyűlésének határozata folytán az ideiglenes névjegyzék összeállítását és az ellene benyújtott felszólalások és észrevételek tárgyalá­sát két vagy több osztályban végzi, természetesen mindegyik osztályban szük­séges egy-egy bíró közreműködése, miért is a 44. §-ban gondoskodás törté­nik arról, hogy ily esetben a királyi ítélőtábla elnöki tanácsa a szükséges szám­ban jelöljön ki bírói tagokat. A törvényjavaslatnak a központi választmány szervezetére vonatkozó második lényeges újítása, hogy a központi választmány tagjainak választá­sánál a kisebbségi képviselet érvényesül. A központi választmány a törvény­javaslat szerint oly közjogi igazgatási és részben bíráskodási tennivalókat végez, amelyek elvileg az eljárás teljes pártatlanságát Jkövetelik meg. A köz­ponti választmány működésének pártatlanságát azonban a gyakorlatban nem csekély mértékben veszélyezteti az a körülmény, hogy a központi választ­mány az önkormányzati testületek által tartott választás útján alakul, amely önkormányzati testületeknek tagjai köztudomás szerint politikai pártok szerint tömörülnek. Ha a központi választmány tagjainak választásánál az önkor­mányzati testületben többségben levő párt korlátlanul érvényesül, nevezetesen kizárólag a saját pártjából választja meg a központi választmány tagjait, igen közelfekvő annak lehetősége, hogy a központi választmány működését is egyoldalú pártszempontok fogják befolyásolni. Átalános tapasztalati tény, hogy választás útján alakult testületekben a kisebbségnek bármily csekély arányú képviselete hatályos féke a többség egyoldalú érvényesülésének. Ezek Képvh. iromány. 1910—1915. LVIII. kötet. 30

Next

/
Thumbnails
Contents