Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 231 megállapításánál figyelembe nem jön (pl. a határozatok indokolása). Ezért a törvényjavaslat külön is kiemeli, hogy az értesítésben fel kel] tüntetni az illető egyénre vonatkozólag rendelkezésre álló adatokat és egyben felhatalmazza a törvényjavaslat az érdekelt minisztert, hogy az értesítés mintáját rendelettel állapítsa meg. Csupán ily szabályozás biztosíthatja, hogy a kizáró okok, amelyek a törvényjavaslatban tervezett kiterjedt választójog mellett fokozott jelentőseget nyernek, a névjegyzékek szerkesztésénél kellőkép figyelembe fognak vétetni. 4. Mindazokra az adatokra, amelyek a törvényjavaslat 32. §-a alapján a választók összeírásának céljára össze fognak gyűlni, legelőször azoknak a szerveknek van szükségük, akik a törvényjavaslat értelmében a választók összeírásának előkészítését végzik. E szervek a törvényjavaslat 53. §-a értelmében községben a jegyző (körjegyző), városokban a tanács által a szükséges számban kijelölt tisztviselők. A törvényjavaslat ehhez képest olykép rendelkezik, hogy a 32. §.1—9. pontjaiban felsorolt jegyzékeket az azok beküldésére kötelezettek helyben lévő községi (kör-) jegyzőnek (városi tanács) közvetlenül, egyébként pedig a központi választmánynak küldik meg, a központi választmány pedig a hozzá érkezett jegyzékeket, valamint a kizáró okokra vonatkozólag hozzá érkezett értesítéseket az összeírás előkészítése során való felhasználás céljából községenkint, illetőleg szavazókörök szerint elkülönítve, kellő időben a községi (kör-) jegyzőnek, illetőleg a városi tanácsnak küldi meg. ÖTÖDIK FEJEZET. Választókerületek és szavazókörök. A 33—36. §-okhoz.' A. törvényjavaslatnak a választókerületekről ós szavazókörökről szóló ötödik Fejezete lényegben megegyezik az 1913 : XIV. t.-cikknek hasonló tárgyú Második Fejezetével (20 — 24. §-ok). A törvényjavaslat ugyanis érintetlenül fentartja az 1913 : XIV. t.-cikknek az 1848. és 1874. évi választójogi törvényekkel megegyező azt az alaprendeikezósét, amely szerint az országgyűlési képviselők választása választókerületenkint olykép történik, hogy minden kerület egy képviselőt választ. Ugyancsak megegyezik a törvényjavaslat az 1913 : XIV. t. cikkel abban is, hogy az anyagi választójognak és a választási eljárásnak újabb szabályozása és a választókerületek és székhelyük újabb megállapítása közt kapcsolatot létesít; a jelen törvényjavaslat azonban — ugyanúgy, mint az 1913 ; XIV. t.-cikk — csupán az anyagi választójog és a választási eljárás szabályozására terjed ki, míg a választókerületek és szókhelyük újabb megállapítását külön törvényre utalja. A szavazás decentralizálása kérdésében szintén magáévá tette a törvényjavaslat az 1913 : XIV. t.-cikk álláspontját. Az 1913 : XIV. t.-cikk ugyanis hazai viszonyainknak helyes megítélésével mellőzte a decentralizálásnak oly mértékét, amelynél minden község — nevezetesen minden kisközség is — külön szavaxókört alkot. A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a szavazóköröket úgy kell megállapítani, hogy minden város, továbbá minden oly nagyközség és körjegyzőség, amelyben a választók száma az