Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
224 1413. szám. a munkásbiztosító pénztáraktól származó adatokat kívánja tenni. Elrendeli nevezetesen a törvényjavaslat, hogy a fennebb felsorolt munkásbiztosító pénztárak betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső tagjaikról oly nyilvántartást vezessenek, amelynek alapján a választók összeírásának céljára községenkint, illetőleg szavazókörök szerint minden évben összeállítható azoknak a huszonharmadik életévüket betöltött — betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső — biztosított férfiaknak a jegyzéke, akik aválasztójog szempontjából megkívánt állandó alkalmazás kellékének megfelelnek. Abból a célból, hogy a munkásbiztosító pénztárak részéről összeállított ezen jegyzékek a választójog megállapításához szükséges egyéb adatok szempontjából is megbízható adatokat tartalmazzanak, valamint e jegyzékek adatainak ellenőrzése érdekében a törvényjavaslat a betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső és életük huszonharmadik évét betöltött ipari férfialkalmazottaknak kötelességévé teszi, hogy minden évben a január hó 10. napjának megfelelő adatok szerint, január hó 10—12. napján bejelentést tegyenek a munkásbiztosító pénztárakhoz azokról az adatokról, amelyekből megállapítható, hogy választójoguk van-e. Annak következtében, hogy az e célra szolgáló jelentkezolapot sajátkezüleg kell az alkalmazottnak kitölteni és aláírni, az írni nem tudó vagy a jelentkező lap sajátkezű kitöltésére egyéb okból nem képes alkalmazottak helyett pedig a jelentkezőlapot a munkaadó vagy megbízottja tölti ki, újabb mód nyílik arra, hogy az írni és olvasni nem tudók kiválasztassanak anélkül, hogy az összeíró küldöttség előtt kellene az írni ós olvasni tudás kellékének fenforgását vizsgálat tárgyává tenni. Az a körülmény pedig, hogy a jelentkezőlapokon bejelentett adatok valóságát a munkaadó vagy megbízottja lehetőség szerint ellenőrzi és ennek megtörténtót a jelentkező lapon sajátkezű aláírásával tanúsítani köteles, hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ipari alkalmazottakra nézve megbízható személyi adatok álljanak az összeíró küldöttség rendelkezésére. Ezen rendszeres adatszolgáltatáson felül is köteles a törvényjavaslat szerint minden munkaadó és minden alkalmazott késedelem nélkül szolgáltatni a pénztárak részéről kívánt adatokat. Minthogy az ipari alkalmazottaknak a munkásbiztosító pénztárak által a választójog céljából történő nyilvántartásával, továbbá a választók összeírása céljára készülő jegyzék összeállításával, valamint a szükséges adatszolgáltatással kapcsolatban számos oly részletkérdés merül fel, amelyet nem volna célszerű törvényben szabályozni, a törvényjavaslat felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a nyilvántartást, valamint a jegyzék összeállításának részletes szabályait, úgyszintén a pénztárak részére valóadatszolgáltatás módozatait rendelettel állapítsa meg. A 26. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek pontos teljesítése érdekében a §. utolsó bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az a munkaadó, vagy a munkaadónak az a megbízottja, valamint az az alkalmazott, aki a jelentkezőlapnak a megszabott időben és módon való kitöltését és beszolgáltatását, továbbá a pénztár részéről kívánt adatoknak a megszabott időben és módon való szolgáltatását alapos ok nélkül elmulasztja — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágás miatt kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárást célszerűségi okból az iparügyi kihágások miatt eljáró hatóságok hatáskörébe kellett utalni. Ugyanis a most
