Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
1413. szám. 99 elő, amelynek 1. § a szerint: ^Minden teljeskom, életének 24. évét betöltött, írni és olvasni tudó, magyar állampolgárnak az országgyűlési képviselőválasztásoknál szavazati joga van.« Ugyanezen a napon Batthyány Tivadar gróf bejegyzi a következő indítványt: Küldjön ki a Ház egy 35 tagú bizottságot azzal a megbízással, hogy az általános szavazati jog elvének alapján készítsen egy törvényjavaslatot a parlamenti reformról és azt, mihelyt az alkotmányos kormány megalakul, nyomban terjessze a képviselőház elé. A Ház egyúttal utasítja a belügyi kormányt, hogy az országos statisztikai hivatal által a választójog reformjára vonatkozó összegyűjtött adatokat a bizottságnak adja ki. Ezt az indítványt másnap törli ugyan, de 1905. december hó 19-én újra bejegyzi. 1905. szeptember 14-én dr. Vázsonyi Vilmos a következő indítványt jegyezte be: »Küldjön ki a Ház 35 tagú bizottságot, melynek feladata, hogy az általános választójog megvalósításával készítsen törvényjavaslatot a választójog és a választási eljárás reformjáról. A Ház utasítja a belügyi minisztériumot, hogy az országos statisztikai hivatal által összegyűjtött ós a választójog reformjára vonatkozó statisztikai adatokat az ehhez tartozó összes hivatalos utasításokkal együtt haladék nélkül adja ki a bizottságnak.- Az 1905. szeptember 15-én egybeülő Házat azonban királyi kézirattal elnapolják október hó 10-ig, majd október hó 10-én i-mét elnapolják december hó 19-ig December hó 19-én Molnár János is indítványt jegyez be, melynek szövege a következő: »Küldjön ki a t. Ház egy 40 tagú bizottságot, mely a választójog reformja és az azzal összefüggő kérdések tárgyában törvényjavaslatot dolgozzon ki és azt a t. Háznak bemutassa. Az összes ezen ügyre vonatkozó tervek és indítványok a bizottsághoz utasíttatnak, a bizottság pedig felhatalmaztatik, hogy a minisztériumoktól a szükséges adatokat beszerezze.« Ámde a Házat királyi kézirattal újból elnapolják 190G. március 1.-ig. A Fejérváry-kormány ellen támadt ellentállás nem azért keletkezett, mert az az általános választójogot programmjába vette. Hiszen láttuk, hogy a függetlenségi párt már 1872-ben és 1874 ben az általános választójogot és a titkos szavazást követelte. Az erre irányuló akció hol meggyengül, hol erőteljes, de az idők folyamán soha meg nem szűnik. Hiszen láttuk, hogy 1896-ban Ugrón Gábor olyan általános választójogot sürget, amely legfeljebb az írás-olvasás általános kellékéhez köthető,, és ugyanakkor Kossuth Ferenc is megnyugvást talál az olyan általános választójogban, mely az írásolvasás képességétől függ. Tehát még maga az a gondo'at, hogy az írás* olvasás tudását kell megtenni a választójog alapjául, még ez sem a Fejérváry-kormány sajátja, hanem régóta feltalálható a függetlenségi párt választójogi küzdelmeiben. A szövetkezett pártok csak taktikát láttak a Fejérvárykormány választójogi álláspontjában, mert a kormány kísérletet sem tett arra, hogy választójogi programmját parlamenti úton megvalósítsa. De az 1905. évi tervezet mégis előbbre vitte a választójog ügyét. Nemcsak azért, mert bő statisztikai anyagával először adott alkalmat 1874 óta a választójogi probléma alaposabb tanulmányozására, hanem azért is, mert nyilvánvalóvá tette, hogy a választójog legszélesebb körű kiterjesztésének sincs akadálya az alkotmány egyik tényezőjénél: a királynál Maga ez a tény nagy erkölcsi erejével lehetetlenné tette, hogy a választójog ügye a napirendről leszorulhasson. Az ellentállás története pedig arra figyelmeztette a szövetkezett pártokat, hogy szorosabb kapcsolatot kell létesíteni az egész nemzet és a parlament között, hogy a parlament minden sérelmét az egész nemzet minden rétege a maga sérelmének tekintse. így tért vissza az a gondolat, 13*
