Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.
Irományszámok - 1910-1331. A koronázási hitlevelet szerkesztő országos küldöttség jelentése
1331. szám. 51 Magyarország és társországaiból egybegyűlt főrendek és képviselőkhöz — a Mi kedvelt hiveinkhez — 1916. november hó 27. napján intézett kegyelmes királyi leiratunkban kifejeztük azon királyi óhajtásunkat, hogy az 1791. évi 3. törvénycikk értelmében teljesítendő mégkoronáztatásunkra az előkészületek mielőbb megtétessenek. Alkotmány tiszteletünk mellett irányítólag hatott ezen királyi elhatározásunkra az a rendkívüli súlyos helyzet, amelyben az uralkodást átvettük. Dicső Elődünk életének utolsó éveiben a világtörténelemnek eddig ismert legborzasztóbb háborúját kényszerítette az uralkodásunk alatt élő nemzetekre és államokra ádáz ellenségeink csoportosulása és támadó fellépése. Magyarország és társországainak összes népei által ezen háborúban tanúsított hősiesség, a Király és Haza iránti hűség és önfeláldozás fokozták azon reményünket, mely egyszersmind Királyi szivünk meleg óhajtása, hogy az Isten kegyelmével kivívandó végső győzelem után mihamarább visszavezethessük hű alattvalóinkat az áldásthozó, erkölcsi és anyagi fejlődést biztosító tartós béke szilárd alapjaira. Az évek óta dúló világháborúban személyesen is szerzett tapasztalataink megerősítették azon meggyőződésünket, hogy a magyar királyi trón hatalmának legszilárdabb bástyáit, államaink tartós fejlődésének és felvirágoztatásának leghathatósabb tényezőit: a Király és Nemzet teljes, félreértések által meg nem zavart kölcsönös bizalma és a széles alapokra fektetett alkotmány folytonossága és egészséges működése alkotják. • Magyarország ós társországainak polgáraival, a Mi hű alattvalóinkkal együtt kívánunk tehát munkálkodni a jogrend, a jogegyenlőség, az ősi alkotmányban gyökerező közszabadságok biztosításán, valamint azon is, hogy a nép alkotmányos jogainak tiszta, teljes és szabad gyakorlása mindenki által tiszteletben tartassák és hogy az állam munkás polgárai számára munkájuk gyümölcsét biztosítsuk. Magyarország és társországainak főrendéi és képviselői tekintbe véve a hazai törvények rendelkezését, azok értelmében Minket, mint Magyarország ós társországai trónjának és koronájának törvényes és valóságos örökösét, mentül előbb megkoronáztatni szintén óhajtván: jobbágyi hódolattal járultak Elénk s alázattal kértek, hogy az ország sarkalatos törvényei szerint mindenesetre még szerencsés megkoronáztatásunk előtt kiadandó koronázási hitlevelünkben az ország jogai biztosítására az előbb írt cikkeket s minden azokban foglaltakat kegyelmesen elfogadni, királyi hatalmunkkal helyben hagyni, megerősíteni s mind Magunk által kegyelmesen megtartani, mind mások által is megtartatni méltóztatnánk. Ezen cikkek tartalma a következő: 1- §. Szentül és sértetlenül megtartandjuk s királyi hatalmunkkal mások által is meg fogjuk tartatni az 1723. évi 1. ós 2. törvénycikkekben megállapított királyi trónöröklést; —az 1791-ik évi 3. törvénycikk értelmében teljesítendő koronázást; — Magyarország és társországai jogait, alkotmányát, az 1790/91. évi 10. törvénycikkben megerősített törvényes függetlenségét, szabadságát ós területi épségét. Szentül és szigorúan megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is megtartatjuk Magyarország és társországai törvényesen fennálló szabadalmait, kiváltságait, törvényszerű szokásait ós az eddigelé országgyüié-
