Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.
Irományszámok - 1910-1355. A m. kir. legfőbb állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1915/16. költségvetési évre engedélyezett, valamint az előző évekről ebbe a számadási időszakba áthozott hitelekkel szemben az 1915/16:I. félév végén mutatkozó eltérésekről
1355. szám. 173 i Indokolás a ministereinőknek. 1916. évi június hó 27-én 1821. szám alatt a legfőbb állami számvevőszékhez intézett átirata szerint. A) Rendes kiadások. XIV. fejezet. 1. címhez. (A minísterelnökség költségei.) Az 1. »Személyi. járandóságok « rovatnak 6. »Családi pótlékok* alrovatán kimutatott 166 K 67 f túlkiadás onnan ered, hogy azoknak a családtagoknak a száma, akik után az állami alkalmazottak az 1912. évi XXXV. t.-c. alapján családi pótlékra igényt tarthatnak, időközben emelkedett. , A 2. »Dologi kiadások« rovaton mutatkozó 1,207,433 K 10 f túlkiadást az 1914. évi július hó 1-től 1915. évi március hó végéig felmerült s ebben a számadási időszakban utalványozott távirati költségek okozták, A rendes szükségletnél összehasonlíthatatlanul nagyobb mérvű eme kiadásnak egyrészt az az oka, hogy az utalványozott összeg az 1914/15. költségvetési évben felmerült azokat a távirati költségeket is magában foglalja, amelyeknek az 1914/15. évi hitelt kellett volna terhelniök, de amelyeknek utalványozása az alábbiak szerint a honvédelmi ministerrel folytatott tárgyalások miatt késedelmet szenvedett —, másrészt pedig az, hogy a háborúval kapcsolatban számtalan rendes és rendkívüli távirati intézkedés és hírszolgálat vált szükségessé, amelyet részben a minísterelnökség ós az annak kebelébe tartozó sajtóosztály rendeltetéséből kifolyólag az eddiginél nagyobb terjedelemben kellett foganatosítani, részben pedig célszerűségi szempontból, a rendkívüli viszonyok következtében átvett hatáskörben eminens katonai ós külpolitikai érdekekből. Erre vonatkozólag megemlíti még a ministerelnök a következőket: Eltekintve a háborúval kapcsolatos körtávirataitól, a minísterelnökség elnöki osztálya állandóan tájékoztatta a főispánokat és kormánybiztosokat az esetről-esetre kiadott sajtótilalmakról; továbbá a sajátságos külpolitikai helyzetnél fogva szüksége mutatkozott annak, hogy nemcsak úgyszólván az összes romániai és bulgáriai lapok, hanem a háború kitöréséig az olasz sajtó is az v entente tendenciózus híreinek ellensúlyozására innét igaz és objektív táv-
