Képviselőházi irományok, 1910. LV. kötet • 1324. sz.
Irományszámok - 1910-1324. A m. kir. ministerelnök hatodik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
88 nem pénzben fizetett vámot (őrlési díjat) a jelen rendelet életbelépésétől kezdve az őrlésre hozott gabonaneműekből (búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri) csak természetben, nem pedig liszt-állapotban vehetik ki. A vámul szedett gabonából a malomvállalat birtokosa csak a fennálló rendelkezések szerint számítandó saját házi és gazdasági szükségletének megfelelő mennyiséggel rendelkezhetik, a felesleget pedig feldolgozatlan állapotban megőrizni és a Hadi Termény-rész vény társaságnak vagy e társaság bizományosának eladni köteles. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések kiterjednek az egyéb malomvállalatok által végzett mindennemű őrlésre is, amennyiben az őrlés díját (a vámot) nem pénzben szedik. A vámőrlő malomvállalatok épúgy, mint a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malomvállalatok, kötelesek továbbra is a vámőrlésből eredő készleteiket a 371/1916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1916. évi január hó 26. napján megjelent 20. számában) rendelkezéseinek megfelelően kéthetenkint minden második hét szombati napján volt állapot szerint a Hadi Termény-részvénytársaságnak, illetőleg e társaság illetékes kirendeltségének írásban haladéktalanul bejelenteni. 7. §. A. katonai igazgatás részére szóló lisztőrlésekre és szállításokra jelen rendelet nem alkalmazható. 8. §. 30 ) Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi, vagy megszegésénél bármily módon közreműködik, valamint aki a megállapított ellenőrzési intézkedéseket meg nem tartja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással ós kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a jelen rendelet értelmében saját házi ós gazdasági szükséglel címén megilleti. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 9. §. A vámkülföldről behozott búza- és rozslisztkészletek forgalomba hozatalára vonatkozólag a 3.411/1915. M. E. számú (1. a Budapesti Közlönynek ') Lásd a 37. sorszám alatt közölt rendelet 1. §-át is.
