Képviselőházi irományok, 1910. LV. kötet • 1324. sz.

Irományszámok - 1910-1324. A m. kir. ministerelnök hatodik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

417 1. §• Búzát, kétszerest, kölest ós zabot a fogyasztási adó alá eső (ipari ós mezőgazdasági) szeszfőzdék az 1916/1917. évi termelési időszakban — a m. kir. ministerium 1916. évi július 21-én 2.369/M. E. szám alatt kelt ós a Budapesti Közlöny 1916. évi július hó 22-iki számában közzétett rendeletének megfelelően — egyáltalában nem dolgozhatnak fel. , 2. §. Rozsot és árpát alapanyag gyanánt csak a sajtolt élesztőt is készítő szeszfőzdék fordíthatnak szesztermelésre, még pedig az 1. §-ban említett rendelet értelmében visszatartott, illetve beszerzett mennyiségekből rozsot az illető szeszfőzdében az 1913/1914. évi termelési időszakban feldolgozott rozs tényleges súlymennyisége, árpát pedig — mely kizárólag maláta alakjában dolgozható fel — az említett termelési időszak alatt száraz és zöld maláta alakjában feldolgozott árpamennyisóg erejéig. A sajtolt élesztőt nem készítő szeszfőzdék rozsot egyáltalában nem fordíthatnak szesztermelésre, árpát pedig csakis az egyéb anyagokból készíthető cefréhez használatos maláta alakjában ós az előállítandó alkohol meny nyiség minden hektoliterjére az 1. §-ban említett rendelet értelmében viszszatartott, illetve beszerzett mennyiségekből legfeljebb az ugyanezen rendelet 8. §-ának első bekezdése szerint számítandó mérvben dolgozhatnak fel. 3. §. . A szesztermeléssel együttesen sajtolt élesztőt is készítő ipari és mezőgazdasági szeszfőzdék a jelen rendelet 2. §-ában említetteken kívül tengerit és egyéb szeszgyártási anyagokat oly mérvben dolgozhatnak fel, hogy a rendelkezésükre álló anyagokból való összes szesztermelésük az 1916/1917. évi termelési időszakban nem lépheti túl az 1913/14-iki termelési évadban elért szesztermelésük mennyiségét. Az itt említett szeszfőzdék tengerit és egyéb szeszgyártási anyagokat az egyes anyagnemek forgalomba hozatala tárgyában netán kiadandó rendelet határozmányainak egyébkénti betartásával és ezenkívül a mezőgazdasági szeszfőzdék az 1899. évi XX. törvényezikk 5. §. 2. a) pontjában meghatározott követelményeknek is figyelembe vétele mellett, — legfeljebb csak az általuk az 1913/1916. évi termelési időszakban feldolgozott anyagok mennyisége erejéig szerezhetnek be. Azok a szeszfőzdék, amelyek az 1915/1916. évi termelési időszakban sajtolt élesztőt nem készítettek, az 1916/1917. termelési évadban sajtolt élesztő készítésével nem foglalkozhatnak. Ez a tilalom nem terjed ki a kontingenssel biró azon mezőgazdasági szeszfőzdékre, amelyek első izben a most említett termelési időszakban kerülnek üzembe. Az ilyen szeszfőzdék 1916/1917. évi szesztermeivénye azonban nem haladhatja meg a részükre kiosztva levő törzskontingens menynyiségét. A sajtolt élesztőt is készítő azoknál a szeszfőzdéknél, amelyek a sajtolt élesztő készítésével első izben csak az 1914/1915. termelési időszakban Képv. iromány. 1910—1915. LV. kötet. 53