Képviselőházi irományok, 1910. LV. kötet • 1324. sz.

Irományszámok - 1910-1324. A m. kir. ministerelnök hatodik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

22 1. az árverés alapján befolyt vételárnak a felosztását; 2. a közpénztárból vagy letétből felvehető követelésnek utalványozását; 3. ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtási eljárásnak továbbfolytatását. Az 1. bekezdés rendelkezése nem gátolja továbbá: a) az 1881 ; LX. t.-c. 237. s következő §-aiban szabályozott ós másnemű (pl. hagyatéki) zárlat elrendelését és a további zárlati eljárást; ~h) bírói letétben levő összegre kielégítési végrehajtás elrendelését, foganatosítását és ily összegnek kiutalványozását annak a követelésnek a kielégítésére, amelynek okából a bírói letétel törtónt. Hogy a követelés, amelynek kielégítésére vagy biztosítására a végrehajtás irányul, moratórium alá nem esik, ezt a bírói határozatban, a végrehajtást elrendelő végzésben, valamint a letiltó rendelvényben ki kell mondani. Ez a szabály a büntetőbíróság határozatára — ideértve a biztosítási végrehajtást rendelő végzést is — megfelelő alkalmazást nyer. A 12.000/1915 LM. E. számú rendelet 12. §-át a jelen rendelet eseteiben is megfelelően alkalmazni kell. 14. §. Végrehajtási árverést az 1. §-ban említett személy ellen csak az 1881. évi LX. t.-c. 104. vagy 233. §-ának esetében lehet foganatosítani. 15. §. Ha az 1. § ban említett egyén a végrehajtási eljárásban vagy egyéb nem peres eljárásban, ideértve a csődeljárást is, képviselet nélkül maradt ós az eljárásban hátrányt szenvedett, amennyiben azt a rendes jogorvoslati úton elhárítani nem lehet, a ministeriumnak a jelen rendelettel megszabott kivételes intézkedéseket hatályon kívül helyező rendeletének életbeléptétől harminc nap alatt keresettel érvényesítheti jogait azok ellen, akik az ő hátrányára előnyben részesültek. 16. §. Az 1. Sj-ban említett adós ellen a ministerium további rendelkezéséig hitelező kérelmére csődnyitást elrendelni nem lehet. A jelen rendelet életbelépte előtt csődnyitás iránt hitelező részéről beadott kérelem tárgyában az eljárást a panaszlott kérelmére folytatni kell; ha a bíróság ebben az esetben csődnyitásnak helyét látja, az eljárást félbeszakítja; ha pedig csődnyitásnak nem látja helyét, a csődkérvényt elutasítja. Félbeszakítja a bíróság az eljárást akkor is, ha az 1. §-ban említett személy elien csődönkivüli kényszeregyességi eljárás megszüntetése alapján hivatalból kellene csődöt nyitnia. Félbeszakítás esetén a bíróság a netán előbb elrendelt biztosítási intézkedések (1881:

XVII. t.-c. 86. §. 2. bek.) fentartása vagy megszüntetése felől — szükség esetében az érdekeltek meghallgatása után — határoz. A csődtörvény (1881: XVII t.-c.) 27. §-ának utolsó bekezdésében megszabott hat hónapi határidőbe, úgyszintén a csődtörvény 28. £-ában megszabott két évi határidőbe az 1. §-ban említett személy ellen nyitott csőd esetében nem számítható be az 1916. évi augusztus hó 28. napjától a ministerium további rendelkezésében meghatározandó időpontig terjedő idő. Az 1. §-ban említett adós kérelmére 1916. évi augusztus hó 18. napja előtt folyamatba tett csődönkivüli, kényszeregye/.sógi eljárást további rendel-