Képviselőházi irományok, 1910. LV. kötet • 1324. sz.

Irományszámok - 1910-1324. A m. kir. ministerelnök hatodik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

20 tott határidőbe nem számítható be. Ez a szabály a váltónak és más értékpapírnak láttamozás vagy elfogadás végetti bemutatására megszabott határidő tekintetében is áll. 8. §. Ha az 1. §-ban említett személy az 1916, évi augusztus hó 28. napja előtt kötött kétoldalú, szerződés alapján moratórium alá eső pénztározással van terhelve a szerződés teljesítésére az 1915. évi március hó 24. napján kelt 1.040/1915. M. E. számú hatodik mortóriumi rendeletnek (1. a Budapesti Közlöny 1915. évi március hó 25. napján megjelent 71 számában) 12—15. §-ait kell megfelelően alkalmazni azzal a módosítással, hogy az idézett rendelet 14. £-ának első és második bekezdésében említett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nem pénzbeli szolgáltatás csak 1916. évi november hó 30. napja után válik esedékessé. 11. Peres és meghagyásos eljárási rendelkezések. 9. §. Az 1. § értelmében moratórium alá eső szolgáltatás iránt keresetet indítani vagy fizetési meghagyási kórelmet beadni nem lehet és a bíróság hivatalból köteles visszautasítani az 1. §-ban említett személy ellen beadott oly keresetlevelet vagy kórelmet, amelynek tartalmából nem tűnik ki, hogy az érvényesített követelés a jelen rendlet értelmében moratórium alá nem esik. Ha a felperes a keresetlevélben jobb tudomása ellenére elhallgatja, hogy az alperes az 1. §-ban említett személyek közé tartozik, az ebből származott költségért és kárért felelős és hatszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntethető. Az 1. bekezdés azokra a keresetekre és kérelmekre is áll, amelyeket 1916. évi augusztus hó 28. napján vagy e nap után a jelen rendelet életbeléptéig adtak be s a jelen rendelet életbeléptéig még nem intéztek el. 10. §. A jelen rendelet szerint moratórium alá eső követelés iránt a jelen rendelet életbelépése előtt beadott keresetlevél vagy kérelem alapján folyamatba tett eljárást az a bíróság, amely előtt az eljárás folyamatban van, további rendelkezésig hivatalból is felfüggeszteni köteles, kivéve azt az esetet, ha a fél, aki ellen az eljárás irányul, maga kéri az eljárás folytatását. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő folyása megszakad és a határidő a felfüggesztés megszűnésétől egészen újból kezd folyni. Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt bármelyik fél részéről véghezvitt perbeli cselekmény az ellenféllel szemben hatálytalan; hatálytalan a • bíróság részéről hozott határozatok közlése is. Ha kétségtelen, hogy a felfüggesztésnek az előfeltételei nem voltak meg, a bíróság a felfüggesztést hivatalból megszüntetni köteles. A bíróság a felfüggesztés vagy megszüntetése kérdésében a felek meghallgatása nélkül határozhat.