Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1275. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros által kötvények kibocsátása útján felveendő kölcsönökről
34 1275. szám. kivételes elbánás más városokra, községekre és testületekre nézve is sérelmes lenne. De közhiteli szempontból sem volna megokolható ez a kedvezmény. Másként áll a dolog a székesfőváros által kötvények kibocsátása útján felveendő kölcsönök tekintetében. Az a kiváló kulturális misszió, amelyet a székesfőváros betölt, indokolttá teszi vele szemben azt a kivételes eljárást, hogy részére hitelszükségleteinek kötvények kibocsátása útján való fedezése lehetővé tétessék s hogy ezek a kötvények az állam részéről kedvezményekben részesíttessenek, amint hogy az adó-, bélyeg- és illetékmentesség az 1889. évi XXXII., az 1896. évi XVII. és az 1911. évi XVI. törvénycikkekkel, a kibocsátott kötvények pupilláris jellege pedig az 1904. évi XXXIV. és az 1911. évi XVI. törvénycikkekkel a székesfőváros korábbi kötvények kibocsátása útján felvett kölcsöneire vonatkozólag is engedélyeztetett. Ámde ezek a kedvezmények sem adhatók meg korlátlanul a székesfőváros részére, mert az állam hiteligényei kielégítésének biztosítása érdekében és közhiteli szempontokból fenn kell tartani a pénzügyminister részére annak a megitélhetését, hogy a pénzpiac helyzete mikor és mennyiben engedi meg kötvényeknek a székesfőváros részéről való kibocsátását és így a székesfőváros által kért kedvezményeket a székesfőváros által kötvények kibocsátása útján felveendő kölcsönökre nézve is csak az esetben tartom megadhatóknak, ha egyidejűleg biztosíttatik, hogy a kölcsönfelvételnek ez a módja csak akkor és csak annyiban fog igénybe vétetni, amikor és amennyiben ez közhiteli szempontokból nem esik kifogás alá. Tekintettel arra, hogy ez minden egyes kölcsönfelvétel alkalmával külön elbírálást igényel, az említett kedvezményeknek általában minden megszorítás nélkül való megadását nem hozhatom javaslatba, mivel azonban a szóbanforgó kedvezményeknek a törvényhozástól esetről-esetre való kikérése mellett a székesfővárost könnyen hátrány érheti, mert a kölcsönök akár a szükséglet sürgősségénél fogva, akár azért, hogy a pénzpiac kedvező alakulása kihasználható legyen, a tapasztalat szerint gyors lebonyolítást igényelnek, már pedig a szóbanforgó kedvezményeknek a törvényhozástól való gyors kieszközlése még az országgyűlés együttléte esetén sem remélhető, ezért oly kisegítő módot kell keresni, amely mellett a közhiteli szempontok sérelme nélkül a székesfőváros érdekei is kellő mérvben megóvatnak. A kérdés véleményem szerint akként volna legcélszerűbben megoldható, ha törvényhozási úton kimoudatnék egyrészt, hogy a belügyminister Budapest székesfővárosnak kötvénykölcsön felvételére vonatkozó határozatát csak abban az esetben hagj 7 hatja jóvá, ha a kötvénykibocsátáshoz a pénzügyminister — a pénzpiac helyzetének figyelembevételével — előzetesen hozzájárult, másrészt, hogy a kötvényeket Budapest székesfőváros csak a pénzügyminister által alkalmasnak talált időpontban bocsáthatja ki és ha a pénzügyminister felhatalmaztatnék arra, hogy a székesfőváros által a fentiek szerint kötvények kibocsátása útján felvett kölcsönöket mind a tőkére, mind járulékaira nézve adó-, bélyeg- és illetékmenteseknek s a kibocsátott kötvényeket -az összes befektetési célokra s gyámoltak ós gondnokoltak pénzeinek elhelyezésére is alkalmasaknak nyilváníthassa. Az adó-, bélyeg- és illetékmentesség kedvezménye egyúttal ki volna terjesztendő a székesfőváros által hozzájárulásommal már felvett 1916. évi 5 3 /4°/o-al kamatozó 13 millió n. b. márka névértékű 1926. július 1-én lejáró kötvénykölcsönre is. A javaslat egyes intézkedései külön indokolást nem igényelnek. A javas-
