Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-CCXCV. Törvényjavaslat a vagyonadóról

388 CCXCV. szám. Ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy apad, ennek megfelelóleg a pótlók is helyesbítendő. Törlendő a pótlók akkor is, ha a jogorvoslati eljárás során igazoltatik, hogy a mulasztás vétlen volt. 26. §. Az adóköteles vagyon illetve egyes vagyonrészek értékének meghatá­rozására minden törvényhatóság területén értókmeghatározó bizottság alakí­tandó. E bizottság feladata úgy a pónzügyigaztóság (adófelügyelő), mint az adó­felszólamlási bizottság és a m. kir. közigazgatási bíróság megkeresésére egyes konkrét esetekben véleményt mondani valamely vagyonnak vagy vagyon­résznek a jelen törvény értelmében megállapítandó értékére nézve, valamint általában támpontot szolgáltatni egyes vagyonrészek mikénti értékelésére vonatkozólag. Ha az adóköteles a pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) vagy az adófelszólamlási bizottságnál valamely kérdésben az értókmeghatározó bizott­ság meghallgatását kéri, ez a kérelem teljesítendő, hacsak a pénzügyigaz­gatóság (adófelügyelő), illetve az adófelszólamlási bizottság a fél által felve­tett kérdésben ennek álláspontját magáévá nem teszi. Az értókmeghatározó bizottság három év tartamára alakul. Tagjainak számát az illető törvényhatóság viszonyaihoz képest a pénzügyminister álla­pítja meg. Elnöke a pónzügyigazgató (adófelügyelő) vagy az általa helyetteseként kirendelt pénzügyi tisztviselő. Tagjainak fele részét a különböző érdekeltségi körökből a főispán (főpolgármester, Fiúméban a kormányzó) jelöli ki, másik fele részét pedig, a pénzügyminister felszólítására az általa megállapított arányban, a törvényhatóság területén működő különböző érdekképviseleti szer­vek (gazdasági egyesület, kereskedelmi és iparkamara s efélék) vagy esetleg egyes országos érdekképviseleti szervek (országos magyar gazdasági egyesü­let, magyar gyáriparosok országos szövetsége, országos iparegyesület, orszá­gos magyar kereskedelmi egyesülés, országos erdészeti egyesület, magyar szőlősgazdák országos egyesülete s efélék) az illető törvényhatóság területén lakó vagy ott vagyonnal biró magyar állampolgárok sorából választják. Az értékmeghatározó bizottság tagjai sorából albizottságokat alakíthat. Az albizottságok elnöke ugyancsak a pénzügyigazgató (adófelügyelő) vagy az általa helyetteseként kirendelt pénzügyi tisztviselő; tagjai pedig fele rész­ben a kinevezett és fele részben a választott tagok sorából veendők. Ha az értókmeghatározó bizottság vagy ennek albizottsága valamely vagyon vagy vagyonrész értékének meghatározására, vagy egyes vagyonré­szek mikénti értékelésére vonatkozó támpontokra nézve nincsen egy vélemé­nyen, a felveendő jegyzőkönyvben az összes véleményeket fel kell tüntetni. Az értókmeghatározó bizottságnak és albizottságainak összeállítására vonatkozó további szabályokat, e bizottságoknak ügyrendjót, valamint a tagok napidíjait és útiköltségeit a pénzügyminister rendeletileg állapítja meg. Az adóköteles fél saját költségén ellenőrző szakértőt alkalmazhat, aki­nek véleménye az adófelszólamlási bizottság, illetve a m. kir. közigazgatási bíróság elé terjesztendő. A m. kir. közigazgatási bíróság az értókmeghatározó bizottság vélemé­nyének meghallgatása után, vagy annak mellőzésével a vagyon vagy vagyon-

Next

/
Thumbnails
Contents