Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-CCXCIV. Törvényjavaslat a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről

CCXOIV. szám. 373 az adóköteles a nyers bevételekről és az azokból levonható tótelekről előírt vallomást ad. A kegyúri terhek az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 7. pontja szerint le­vonható tehernek veendők. . Az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 7. és 8. pontja alapján levonásnak a jog­orvoslati eljárás során nincs helye akkor, ha a fél az illető terheket már a kivetési eljárás során (vallomás, adófelszólamlási bizottsági tárgyalás) be nem jelentette. 5. §. Az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelem alatt az 19C9. évi X. t.-c. 12. g-ának 1 — 6. pontjában említett kiadások (rógieköltségek) megfelelő levonása után mutatkozó jövedelem értendő. Az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 7. ós 8. pontjában és a jelen törvény 4. §-ában említett terhek az egyes jövedelemforrásokból származó és a jelen szakasz első bekezdésében megállapított módon kiszámított jövedelmeknek együttes összegéből vonandók le. 6- §• Az 1909. évi X. t.-c. 16. §-a a következőkkel egészíttetik ki: Az erdő faállományának eladása esetén a vételárnak teljes összege te­kintendő nyers bevételnek azokban az esetekben is, amidőn az egész erdő faállománya adatik el, vagy pedig nem évenként, hanem a fordatartam több évére egyszerre történik a vágás. Azokra az erdőkre nézve, amelyek rendes üzemterv szerint kezeltetnek (1879 : XXXI. t.-c. 17. §.) s amelyekben a vágás nem évenként, hanem több évről összevonva történik, megengedtetik, hogy amennyiben a vételár, azoknak az éveknek számával osztva, amelyek vágása egyesíttetik, egy-egy évre, a fél egyéb számba vehető jövedelmével egyesítve, kisebb adótétel alá esnék, mintha a vételár teljes összege adatnék a fél egyéb számbavehető jövedelmé­hez, ez a kisebb adótétel, illetőleg az abból két tizedesig kifejlesztett száza­lékos adókulcs alkalmaztassák a vételár teljes összegének a íól azon évi •egyéb jövedelmeivel összevont egész adóköteles jövedelmére. 7. §.. Az 1909. évi X. t.-c. 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az ipar, kereskedelem és egyéb az 1875. évi XXIX. t.-c. értelmében a keresetadó III. osztályába tartozó haszonhajtó foglalkozásoknak, valamint a bányamívelésnek ós a hozzátartozó iparágaknak jövedelmét egyedül ós ki­zárólag a jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján kell meg­állapítani. Az 1909. évi X. t.-c. 16. §-ában tárgyalt földbélietektől eltekintve, az összes többi haszonbérleteknél a bérlő tiszta jövedelme épúgy számítandó, mintha a bérlő tulajdonos volna. A nyereséghez értelemszerűleg hozzáadandó, illetőleg abból levonandó tételeket a fentebb idézett 16. §. negyedik bekez­dése sorolja fel.

Next

/
Thumbnails
Contents