Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-CCLXXXIX. Törvényjavaslat a hadi nyereségadóról
CCLXXXIX. szám. 349 mutatva, akár nem, amennyiben pedig a leltári vagyon részben vagy egészben a hadi üzleti évek valamelyikének folyamán értékesítve lett, az elért vételárból a leltárnak a háború befejezte utáni időben az előbbi állagra való kiegészítésére valószínűleg szükséges összegek úgy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, mint a hadi nyereségadó alól mentesen tartalékolhatok. VI. Azok a nyereségek,' amelyek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alól külön törvény által, vagy a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. t.-c. vagy az ezt megelőző hasonló tárgyú törvények alapján mentesek, a hadi nyereségadó alapjának megállapításánál megfelelően számbaveendők. VII. A belföldi vállalatok nyereségének megállapításánál a külföldön elért üzleteredmónyek is számbaveendők. VIII. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az 1875. évi XXIV. t.-c. értelmében adóköteles évi üzleteredmónyhek kinyomozása ós megállapítása az 1908. évi XIV. t.-c. szerint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén foganatosítandó, az eképen megállapított évi üzleteredmény veendő nyereség illetve veszteség gyanánt. 5. §.'. ; ' A háborút megelőző évek átlagos évi nyeresége (2. §.) az 1914. augusztus l-jét megelőző öt üzletévnek az 1875. évi XXIV. illetve XXVII. t.-c. alapján megállapított és a 4. §. II., III., V. és VI. pontjai értelmében helyesbített, illetőleg a 4. §. VIII. pontjában foglaltak szerint megállapított eredményei alapján számítandó ki úgy, hogy az a két üzletóv,' amelyben a legnagyobb és a legkisebb nyereség éretett el, az átlagszámításnál figyelmen kívül hagyandó. Azoknál a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál ós egyleteknél, amelyeknek a háborút megelőzőleg még nem volt öt üzleti évük, az átlagos évi nyereség a háborút megelőző három utolsó üzleti év eredményei alapján s ha a vállalat, vagy egylet ennyi ideig sem állott volt tent, úgy a fennállásának ideje alatt elért üzleti eredmények alapján állapítandó meg. Ha az átlagszámítás alapjául szolgáló üzleti évek alatt a saját tőke (2. §. harmadik bekezdés) emelkedett vagy csökkent, a tőkeemelkedóst illetve csökkenést megelőző idő nyereségéhez évente hozzászámítandó illetve abból leütendő a tőkeemelkedés vagy csökkenés 6°/o-a. Ha átlagban nincs nyereség, vagy ha ez nem éri el az átlagszámításnál tekintetbe jövő utolsó üzleti évben szereplő saját tőke 6°/o-át, akkor az átlagos nyereség gyanánt az utóbb említett tőke 6°/o-a tekintendő. Ha valamely hadi üzleti évben szereplő saját tőke nagyobb vagy kisebb, mint az átlag számítás alapjául szolgáló utolsó üzleti évben szereplő saját tőke, akkor az ilyen hadi üzleti év nyereségtöbbletének kiszámítása czóljából az előző bekezdések értelmében megállapított átlagos nyereséghez a tőkeemelkedés 6°/o-a hozzáütendő, illetve a tőkecsökkenés 6°/°-a abból levonandó. Ha a saját tőke a hadi üzleti óv tartama alatt emelkedett illetve csökkent, a tőkeemelkedós illetve csökkenés 6°/o-ának csak olyan hányada ütendő hozzá az átlagos nyereséghez, illetve vonandó le abból, amely" megfelel az üzleti év ama részének, mely a tőkeemelkedós illetőleg csökkenés utáni időre esik. Az előző bekezdés szempontjából tőkeemelkedés gyanánt csak az alaptőke felemelése esetén tényleg befizetett összegek ' és a már megadóztatott