Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1322. A képviselőház közigazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó 1269. számú, ötödik miniszterelnöki jelentés tárgyában
1322. szám. 325 a gabonafélékre vonatkozólag tett és a közélelmezés kapcsán már fentebb érintett intézkedéseken felül a következő intézkedéseket tette: Rendelettel (32. sorsz.) megállapította a takarmányozási célokra szolgáló ipari termékek és hulladékok (napraforgómag-, tökmag- és lenmagpogácsa, cukorszörp, szárított répaszelet, szeszgyári szárított tengeri- és burgonya moslék, keményítőgyári szárított tengeri- és burgonyamoslék, szárított törköly) maximális árát, megszabta ezen anj 7 agok minőségi kellékeit és egyúttal forgalombahozatalukat is megfelelően szabályozta. A lóheremag legmagasabb ára szintén megállapítást nyert (43. sorsz.). 6. A fentiekben tárgyalt intézkedésekkel való kapcsolatuknál fogva itt említjük meg a minisztériumnak azokat a rendeleteit (150. és 151. sorsz.) is, amelyek a gabonának, hüvelyeseknek, lisztnek és takarmánycikkeknek a vámkülföldről való behozatala tárgyában kiadott ós a kormány neg} T edik jelentésének függelékében ló. sorszám alatt foglalt rendelet rendelkezéseit számos egyéb terményre és cikkre kiterjesztették. A közélelmezés és állattakarmányozás szempontjából nagyobb jelentőséggel bíró termények és termékek forgalmának megfelelő ellenőrizhetése érdekében a minisztérium a szállítási igazolványok rendszerét igyekezett az eddiginél megfelelőbben szervezni és azt mind több ós több cikkre nézve életbelóptette (30, 34., 40., 45., 46, 51,, 57, 65., 73. sorsz). Ezeknek a rendeleteknek egy részéről különben már fentebb is tettünk említést. Végül ide tartozik még az a minisztériumi rendelet (50. sorsz.) is, amely szerint azt, hogy a Hadi Termény-részvénytársaság a kormány megbízásából vásárolt termények és cikkek továbbeladásánál minő árakat számíthat fel, a kereskedelemügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel, Horvát- Szlavónországokra nézve a bánnal egyetórtőleg állapítja meg. 7. Egyéb közszükségleti cikkekre vonatkozó intézkedések: a) A szeszszükséglet célszerű biztosítása érdekében a pénzügyminiszter felhatalmazást nyert (59. sorsz.) a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben, szeszfinomító szabadraktárakban és egyéb szabadraktárakban 1916. évi március hó 1. napján készletben levő, valamint a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben a jelzett nap után termelendő szeszmennyisógeknek zár alá vételére, rekvirálására és ezzel kapcsolatban arra, hogy a zár alá vett készletek birtokosait az általuk szesz szállítása iránt előzőleg vállalt kötelezettségek alól felmenthesse. Ezen felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter úr több rendelettel (60., 66., 70. sorsz.) intézkedett a közszükséglet biztosítása érdekében a megfelelő szeszmennyiségek zár alá vételéről és igénybevételéről és hogy a gyógyszerészek a gyógyszerek készítéséhez szükséges szeszt akadálytalanul megkaphassák, ugyancsak a pénzügyminiszter úr hirdetményileg (71. sorsz.) értesítette a gyógyszertártulajdonosokat, hogy kórelmükre a szorosan vett gyógyszerek készítéséhez szükséges szesz a zár alá helyezett szeszkészletekből ki fog utaltatni. Itt említjük meg a minisztériumnak azt a rendeletét (154. sorsz.) is, amely a vámkülföldről tartányokban, hordókban vagy hasonló nagyobb tartályokban behozott mindennemű égetett szeszes folyadékok forgalmát szabályozza és megszabja, hogy ezek a szeszes folyadékok a belföldön csak a Hadi Termény-részvénytársaság által, esetleg annak megbízottja útján hozhatók forgalomba. b) Messzemenő intézkedéseket tett a kormány a közszükséglet és ennek
